Tart a vérengzés a kriptopiacon

Egy nehezen változó, negatív trend uralkodott el a kriptopiacon, a digitális eszközök befektetői gyakorlatilag minden hírre csak az „eladás” gombot hajlandóak nyomni. Valójában a mínuszok csak felgyorsultak az utóbbi napokban , lényegében a tavaly novemberi, 69 ezer dollár környéki árcsúcs beállítása óta jóformán töretlenül esik a bitcoin ára.

A trendet mindössze enyhíteni tudta az orosz-ukrán háború kitörése. Ekkor sokan fogadtak volna a trendfordulóra, és arra, hogy a bitcoin ára az egekig nő, ugyanis a kriptohívők úgy gondolták, hogy a SWIFT rendszer helyett a nemzetközi pénzmozgásokra, illetve a vagyonok mentésére a digitális piacot használják majd az oroszok, illetve a bizonytalan időszakban kidomborodik a kriptodevizák menekülőeszköz-jellege. A bitcoin árának grafikonja azonban nem igazán erősíti meg ezeket a gondolatokat, ugyanis mindössze egy kisebb korrekciót lehetett látni február környékén.

Tény tehát, hogy csütörtökön 30 ezer dollár alá, egészen a 26600 dollárig esett az irányadó kriptoeszköz ára, amire 2020 karácsonya környékén volt utoljára példa. A 18 havi mélypont után napközben 28 ezer dollár körül jegyezték a bitcoint. A kettes számú kriptodeviza, az Ethereum 2100 dollár fölötti szintről egészen 1750 dollár környékére esett, majd enyhén erősödött.

Eluralkodott a pánik

Az egész kriptopiac nehezen megfogható, és a statisztikák készítése is komolyabb feladat, de a Glassnode adatai szerint a bitcoint birtoklók nagyjából fele a mostani árfolyamokon veszített befektetésén, azaz a mostani szinteknél drágábban vásárolta a digitális eszközöket. Az persze kérdés, hogy kiszáll, és realizálja a veszteségét, vagy türelmesen kivárják a jobb időket, és kitartanak a kriptopiac mellett. Mindenesetre nem a megremegés nélküli befektetői kezekre utal az az új elem, hogy megsokasodtak a sürgős-azonnali tranzakciók a kriptopiacon, azaz a befektetők immár magasabb tranzakciós díjakat is hajlandóak fizetni azért, hogy az átutalásaik minél gyorsabban teljesüljenek. 

Ebből a Glassnode elemzői arra következtetnek, hogy a befektetők félnek, és további lejtmenettel számolnak, így mihamarabb szabadulni szeretnének eszközeiktől. A múlt héten a forgalom is kiugró volt, utoljára a 2021 novemberi árcsúcs idején üzleteltek 3,15 milliárd dollár értékben a kriptotőzsdéken. Technikai alapon nézve a megfigyelők a 30 ezer dolláros szintet komoly támasznak tartották, úgy vélik, hogy miután ez elesett, tovább tarthat a szabadesés.

Érdekesség, hogy a mostani zuhanást valójában egy, a kriptopiaci viszonyokhoz képest állandó árfolyamú stablecoin (olyan eszköz, amelynek árfolyamát valamilyen FIAT valutához, például a dollárhoz kötik) indította el. Úgy tudni, hogy egy giga, azaz többszáz millió dolláros UST eladás híre futótűzként terjedt, és egyre több befektetők késztetett eladásra, ami nemcsak lenullázta az UST érme értékét, hanem általános eladási hullámot gerjesztett a nagyobb kriptoeszközök körében is. A nagymértékű eladás miatt a kibocsátó képtelen volt ugyanis fedezetet biztosítani az ügyletre.

Homályos jövő

Megbukni látszik az a tézis is, hogy az infláció ellen jó menekülőeszközök lehetnek a kriptok. Egyrészt az elmúlt időben, amikor a globális árindex felfelé indult el, a kriptopiaci hangulat nem az erősödés irányába mutatott, másrészt pedig, - hasonlóan a tőzsdékhez-, a napokban közölt, vártnál némileg magasabb amerikai inflációs adat közzététele nemhogy vásárlásokat generált volna a kriptopiacon, hanem az addig is uralkodó eladásokat gyorsította. Emellett az utóbbi időben már nemcsak az S&P 500 részvényindexszel, hanem a Nasdaq-al is nagyjából együtt mozog a bitcoin árfolyama.

A nagy kérdés, hogy mi állíthatja meg a zuhanást. Az év második felében már „megkérdőjelezhetetlenül” elindul felfelé a kriptopiac – fogalmazta meg az előrejelzést a PolySign vezérigazgatója a CNBC-nek. Ugyanakkor a Fasanara Digital kriptoalap vezetőjének gondolatai jól mutatják a piaci vérfürdőt, ugyanis Nyikita Fadejev teljes kapitulációról beszélt.