Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hónapok óta lobbizik, hogy ne az orosz olajat embargózzák, hanem ehelyett „ársapkával” korlátozzák Oroszország olajbevételeit. Júniusban az európai szövetségeseket gyúrta, most Ázsiában keres támogatókat.
A javasolt ársapka célja kettős: az energiaárak csökkentése azáltal, hogy az orosz olaj a globális piacra áramlik, ám korlátozza azt a bevételt, amelyet Oroszország az értékesítésekből szerez.
A G7 után most Japán van soron, majd Indonéziában a G20 pénzügyérei következnek, utána pedig Dél-Korea.
A The Wall Street Journal szerint sok még a megválaszolatlan kérdés az ársapkaötlettel kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy pontosan hogyan is lehet betartatni egy ilyen megállapodást. Hogyan lehet csatlakozásra bírni más nemzeteket? Hogyan döntenének az orosz olaj áráról? Miként ellenőriznék, hogy egy szállítmány valóban megfelel-e az árkorlátozásnak?
Az olajembargó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen Oroszország dollármilliárdokat keresett az olajpiacon, miközben az emelkedő üzemanyagárak több évtizedes csúcsra tolták az inflációt. Most a Biden-adminisztráció és a nyugati országok tisztviselői új gazdasági eszközöket keresnek, hogy lassítsák Oroszország ukrajnai invázióját.
Janet Yellen májusi európai útja során elismerte, hogy nehéz bevezetni az árplafont: Bár úgy gondolom, hogy sokan, köztük én is, általános gazdasági szempontból vonzónak találják, valójában nagy kihívás egy ilyen ármechanizmus beindítása, és a részletek még nincsenek kidolgozva.
A jelenlegi ársapkajavaslat az európai uniós szankciócsomagból ered, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kiszorítják az orosz olajat a globális piacról. Ám a globális kínálat meredek visszaesése annyira felhajthatja az árakat, hogy Oroszország a mostanihoz hasonló bevételeket érhet el jóval alacsonyabb értékesítésből, miközben a világgazdaságot recesszióba taszíthatja. Egy ilyen negatív szcenárió esetén az olaj ára hordónként 200 dollár fölé is emelkedhet.
A JPMorgan elemzői 380 dolláros hordónkénti árat prognosztizáltak, ha az embargóra válaszul Oroszország még jobban visszafogná a termelését.
Yellen javaslata lehetővé tenné az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban és másutt működő cégek számára, hogy biztosítsák és finanszírozzák az orosz olajszállítmányokat, ha az eladási ár a felső korlát alá esik.
Kedden kiadta havi jelentését az OPEC, melyben hangsúlyozták:A magas árazás ellenére is nőni fog az olajkereslet
Az OPEC előrejelzése szerint a világ olajkereslete jövőre tovább emelkedik, bár valamivel lassúbb ütemben, mint az idei évben. Havi jelentésében az olajkartell közölte: arra számít, hogy a világ olajkereslete 2023-ban napi 2,7 millió hordóval emelkedik. Az idei növekedési előrejelzés változatlanul napi 3,36 millió hordó maradt. Az olajfelhasználás 2020-ban fellendült a világjárvány okozta zuhanás után, s idén várhatóan meghaladja a 2019-es szintet, még akkor is, ha az árak rekordmagasságot érnek el. A magas nyersolajárak és a kínai koronavírus-zárlatok beépültek a 2022-es növekedési előrejelzésekbe. Az OPEC 2023-as előrejelzései azt feltételezik, hogy az ukrajnai háború nem fog eszkalálódni, a növekvő infláció nem hat súlyosan a globális gazdasági növekedésre, továbbá a kartell és szövetségesei, köztük Oroszország, felpörgetik a termelést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.