Nagyon csúnyán fest a magyar tőzsdecégek kapitalizációja

A BÉT-en már közel húsz éve megfigyelhető, hogy a piaci kapitalizáció alapján (a cégek tőzsdén forgó részvényeinek száma szorozva az aktuális árfolyammal) néhány nagy cég uralja a parkettet, ennek megfelelően a BUX indexet is jórészt ezek határozzák meg. Az index kosarának utolsó meghatározásakor az OTP az indexérték több mint a harmadát, a Mol a negyedét adta, a Richterrel kiegészítve a három papír súlya 90 százalékot ért el, a negyedik Telekommal együtt 95-öt.

A BÉT első évtizedében ez még nem így volt: sok részvény forgott a piacon, és ezek sokkal közelebb álltak egymáshoz cégértékben, s a meghatározó index is kiegyensúlyozottabb volt. A változás aztán úgy indult el, hogy egyrészt egyes vállalatokat felvásároltak, távoztak a tőzsdéről, másrészt a legsikeresebbek árfolyama olyan magas növekedési ütemet ért el, hogy teljesen maga mögött hagyta a cégek többségét, és így kialakultak a mai óriások. Érdekesség, hogy az ezredfordulón tetőző dotcom lufi idején 

a Telekom elődje, a Matáv olyan magasra emelkedett, hogy átmenetileg uralta a BUX indexet.

Az utóbbi években messze az OTP volt a legnagyobb cég, ezt követte a Mol, majd a Richter. A Telekom nagy lemaradással következett utánuk: az immár osztalékpapírnak minősülő, de a részvényesek szerint szerény osztalékot fizető papír súlya 4-5 százalék körül alakult. Jelenleg még egy részvénynek, az Opusnak van 1 százalékot meghaladó részesedése.

A részvénypiac teljes kapitalizációja többnyire az általános piaci hangulattól függött: a vezető papírok visszaesése vagy éppen szárnyalása nagy kilengéseket okozott. A 2008-as válságban, különösen a 2009 márciusában mutatkozó mélyponton igen alacsonyra csökkent az érték, majd a későbbi fellendülések idején magasra szaladt fel: előfordult, hogy meghaladta a hazai GDP 20 százalékát, amit egyébként optimális értéknek tart a piac. 

Az elmúlt hónapokban jelentős csökkenés következett be a kapitalizációban, azonban ezúttal a folyamat lényegében egy részvényhez, mégpedig a korábbi legnagyobbhoz kötődik. Az OTP árfolyama február közepéig 18 ezer forint körül mozgott, az orosz–ukrán háború megindulásakor azonban hirtelen összeomlott, majd az extraprofitadó bevezetése végképp megadta a kegyelemdöfést a papírnak: azóta szüntelenül csökken az ár, és épp most került veszélybe a 7900–8000 forintnál található erős támaszszint. 

A részvény egyedülikénti zuhanása teljesen indokolt: az orosz és az ukrán leánybankok sorsa a háború miatt bizonytalan, a hitelintézet profitjának elvonása pedig önmagában is töredékére csökkenti a papír fundamentális értékét, hisz egy részvényt szinte kizárólag az általa termelt nyereség miatt érdemes befektetésként tartani. A jövőbeni áralakulásra persze jelentős hatással lesz, hogy a jelenlegi különadó valóban megszűnik-e jövő év végén, vagy továbbra is fizetnie kell a banknak, akár csak részben.

Miután a legnagyobb papírról van szó, érthető, hogy az árfolyamának a bő feleződése a teljes piaci kapitalizációt is lehúzta. Jelenleg az OTP teljes összértéke 2200 milliárd forint, és ezzel igen hosszú idő után aláesett a Molnak, amelynél az érték 2300 milliárd. Ehhez persze az is kellett, hogy a Mol viszonylag jó teljesítményt nyújtson, annak ellenére, hogy az olajipari társaságot is sújtja a különadó, ráadásul a lakossági benzináron mutatkozó veszteséget is jórészt a cégnek kell állnia. Ugyanakkor rendkívüli nyeresége adódik abból, hogy a társaság legalább 30 százalékos diszkonttal vásárolja az orosz gázt, és ez a befektetők megítélése szerint bőven kompenzálja az előbbi veszteségeket.

A Richtert kismértékben érintik a különadók, viszont annál inkább jól jön neki a forint nagymértékű leértékelődése, különösen a dollárhoz képest, mivel most már a nyereség java az amerikai piacon képződik. A cég kapitalizációja bő 1500 milliárd forint.

A tőzsde teljes kapitalizációja most 7800 milliárd forint, jóval kisebb, mint a nagyjából 55 ezermilliárdos GDP 20 százaléka, ez részben annak a következménye, hogy a magas infláció miatt a GDP nominálisan gyorsan növekszik, miközben a reálnövekedés ennél jóval kisebb.

Ugyancsak meggondolandó az adat értékelésénél, hogy a részvények által fizetett osztalék nem számít bele a piaci kapitalizációba, ellenben a BUX-index számításánál figyelembe veszik, ezért a BUX sokkal szebb képet mutat hosszabb távon, mint a teljes tőzsdei kapitalizáció.