Intelligens épületek kivitelezői a tőzsdén, miért érdemes Smart Home üzletágba fektetni?

A globális tőkepiacokon a mostani pesszimista hangulatban nehéz kedvező befektetési lehetőségeket találni, ám ha egy kicsit távolabbra tekintünk, akkor az elmúlt fél évben kialakult kedvező beszállási pontokat kihasználva már találhatunk ígéretes célpontokat, főleg, ha a hosszú távú trendekre fókuszálunk.

Az egyik ilyen világtrend a mostani befektetési hangulattól függetlenül is növekedést mutat. Az International Data Corporation (IDC) szerint az intelligens otthoni eszközök piaca globálisan 11,7 százalékkal nőtt 2021-ben az előző évhez képest, ami azt jelentette, hogy tavaly világszerte több mint 895 millió darab ilyen eszközt szállítottak ki a háztartásokba. Az iparág szereplői tehát az úgynevezett smart home üzletágak fejlesztésével komolyan készülnek az intelligens épületek technológiájának elterjedésére. A Google például csak a smart home kiberbiztonsági üzletágba 450 millió dollárt fektetett be tavaly az épület-automatizálás biztonsági kérdéseinek megoldása érdekében. Viszonylag fiatal iparágról beszélünk: 2018 és 2020 között az Egyesült Államokban több mint 800 cég jutott összesen 11,4 milliárd amerikai dollár értékű finanszírozáshoz a smart home szektorban.

Az IDC felmérése alapján 2021-ben Észak-Amerikában volt a legnagyobb a háztartások között az okosotthonok aránya: a smart home technológiával felszerelt épületek a teljes piac 40 százalékát tették ki, ráadásul a számuk éves szinten 11,4 százalékkal nőtt. A második legtöbb okoseszközt az ázsiai és csendes-óceáni régióba szállították ki ez adta a megrendelések 31 százalékát. Nyugat-Európa és Latin-Amerika piaci részesedése pedig 14,8 százalék volt tavaly.

Az okosotthonok piacának egyik fő kihívását az eszközök közötti kompatibilitás jelentette eddig az univerzális szabvány hiánya ugyanis korlátozza a fogyasztók lehetőségeit. Egy új közös szabvány bevezetését azonban kétszáz vállalat, köztük az Amazon, az Apple, a Google és a Samsung is támogatja, ami 2023-ra további jelentős lendületet adhat az okosotthonok elterjedéséhez.

 Az okosotthonok terjedését támogató folyamat lehet az 5G hálózatok megjelenése is. Az 5G, a vezeték nélküli technológia ötödik generációja akár ötvenszer gyorsabb sebesség elérésére is képes lehet, mint a jelenlegi 4G hálózatok. Az 5G-nek köszönhetően több adatot lehet megosztani az okosotthon eszközök között, így ezek az eszközök képesek lesznek kapcsolódni más, adatigényes alkalmazásokhoz, például az okosváros technológiákhoz és az önvezető autókhoz. Az 5G hálózatokra való átállás egybeesik a már említett új szabvány elfogadásával, ez a két tényező együttesen pedig 2023-tól jelentős lökést adhat az okosotthonok piacának.

Az említett tényezőknek köszönhetően a manapság 90 milliárd dollárra tehető globális okosotthon-piac 2024-re háromnegyedével, 158 milliárd dollár fölé bővülhet. Magyarországon a piac 2020-ban 700 millió dollár körül alakult, ráadásul 2024-re megduplázódhat, 1,4 milliárd dollárra. 2020-ban világszerte a háztartások 9 százaléka, Magyarországon pedig 4 százaléka számított okosotthonnak, ez az arány globálisan 19 százalékra, hazánkban pedig 14 százalékra nőhet 2024-re. Európában a VanEck alapkezelő hozta létre az első, európai tőzsdéken elérhető smart home ETF-et (CAVE). Bár ez a tőzsdén kereskedett befektetési alap meglehetősen új kibocsátású (tavaly novemberi), a mostani részvényárak mellett kifejezetten jó beszállási lehetőséget kínál, amellyel könnyen részesedhetünk a smart home iparág fellendüléséből.

A Budapesti Értéktőzsdén is várható a jövőben a smart home ágazat megjelenése, a Chameleon Smart Home Zrt. már részt vesz a Bét Mentor programjában, és vizsgálják a tőzsdére lépés lehetőségét.