Már nem eretnekség arról beszélni, hogy nagyot emeljen a kamaton az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) több döntéshozója szerint is eljött az ideje annak, hogy a szeptemberi kamatdöntés során a 75 bázispontos emelés is napirendre kerüljön, a recessziós félelmek ellenére is – tudta meg öt, a folyamatra közvetlen közelről rálátó forrástól a Reuters.

Az EKB legutóbbi, 50 bázispontos emelése is már hangsúlyváltást jelzett az európai jegybank részéről, és a piac a következő, szeptember 8-i ülésen is hasonlóan erőteljes lépést vár, miután az eurózónában a drágulás éves szinten a 10 százalékot közelíti, és nem várható, hogy a következő hónapokban tetőzni fog. Bár nyilvánosan egyetlen döntéshozó sem vetette fel a 75 bázispontos emelés lehetőségét, 

A héten Németországból több jelzés is érkezett az EKB irányába arról, hogy a jegybanktól azt várják: szálljon szembe keményen az inflációval. A gyenge euró többet árt a német gazdaságnak, mint amennyit használ – figyelmeztette például olvasóit és az EKB-t a világszerte legszélesebb körben forgalmazott német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az egyik megszólaltatott tisztviselő, aki névtelenül nyilatkozott a Reutersnak, elmondta, hogy bár nem szükségszerű, hogy támogatná a lépést, nem lát olyan okot, mely az ellen szólna, hogy legalább megvitassák a kérdést.

és az 50 bázispontos emelés esélyeit is növeli. Isabel Schnabel, az infláció elleni fellépés terén határozottabb fellépést sürgető döntéshozók egyike a múlt héten arról beszélt, hogy az inflációs kilátások nem változtak alapvetően a legutóbbi gyűlés óta, amit sokan úgy értelmeztek, hogy újabb 50 bázispontos emelés mellett érvel.

Az eurózónában a múlt hónapban a drágulás éves üteme elérte a 8,9 százalékot, ami több mint négyszerese az EKB által megfogalmazott céloknak, de ami még inkább aggodalomra adhat okot, az az, hogy az élelmiszer és energiaárak nélkül számolt mutató is több mint kétszerese a hivatalos célnak. Ugyanakkor a szeptemberi kamatdöntés előtt a bank 25 fős kormányzótanácsa még szembesül majd az augusztusi adatokkal is.

Egy másik döntéshozó arról beszélt, hogy a drágulás egyre szélesebb kört érint és a másodlagos hatások is egyre nyilvánvalóbbak, sőt a kilátások sokkal rosszabbak lettek, mint júniusban voltak, ezért érdemes lenne legalább megvitatni a 75 bázispontos kamatemelést.

A hírügynökségnek nyilatkozó harmadik döntéshozó szerint az 50 bázispont a minimum, de erős érvek szólnak amellett is, hogy már szeptemberben 75 bázispontos emelésre kerüljön sor. Az agresszív fellépés szükségességét nem homályosítja el az eurózóna közelgő recessziója sem, különösen, hogy az Atlanti-óceán másik partján is hasonló hangot ütöttek meg a jegybankárok az elmúlt időszakban.

Ugyancsak 50-75 bázispontos emelés várható a Federal Reserve szeptember 20–21-ei ülésén. Ezen a várakozáson nem változtatott Jerome Powell pénteki Jackson Hole-i beszéde, de a dollár megfordította korábbi gyengülését az euróval szemben, sőt a paritást is újra áttörte, és délután negyed 6-kor egy dollár hajszállal megint többet ért a devizapiacon, mint egy euró. 

Noha az euróövezeti kamatemelések tovább súlyosbíthatják a már amúgy is borítékolt recessziót, és az ilyet lépő jegybankárokat gyakran kritizálják, Európa jelenlegi helyzete különleges. Igaz, hogy az energiaárak emelkedése ellen a monetáris politika nem túl hatékony, ám ha az euró tovább gyengül, az a dollárban denominált energiaárakat is növelheti az egyik megszólaló szerint. Ráadásul a késlekedés miatt elszabadulhatnak az inflációs várakozások is, ami aztán még durvább közbelépést igényel, ezért a negyedik megszólaló szerint a késlekedés kockázata a nagyobb.

A magas gázárak miatt termelésüket visszafogó iparágak pedig hiányt okozhatnak, ami tovább élénkítheti az inflációt, igaz, a várható recesszió valamelyest visszafoghatja a drágulást, segítve ezzel az EKB dolgát. Egyelőre még a hosszabb távú várakozások a 2 százalékos cél körül vannak, azonban már annak is vannak jelei, hogy lassan eleresztik ezt a horgonyt és elindulnak felfelé.