Nem jutottak egyről a kettőre a kisbefektetők a nyár elején

Megtorpant a háztartások értékpapírvagyonának gyarapodása a nyár elején. A lakosság különböző befektetési termékekben fialó megtakarításainak összértéke június végén 16 139 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint, ami 13 milliárd forintos csökkenés a májusi, mindenkori csúcshoz képest.

A kisbefektetők az előző hónapokhoz képest lényegesen kisebb, 84 milliárd forintnyi megtakarítást fektettek be, ennél viszont jóval többet buktak a hónap során szeszélyesen mozgó eszközárfolyamokon. 

Utóbbi közel 97 milliárdos veszteséget okozott az értékpapírszámláikon. Nagyobb mínuszt csupán egyszer, az orosz-ukrán háború februári kirobbanásakor regisztrált az MNB az elmúlt két év során.

Leginkább a kötvényekből táraztak ki a háztartások, ahonnan 100 milliárd forintot váltottak vissza. A lakosság júniusban így 10 198 milliárd forinttal járult hozzá az államadósság finanszírozásához. A kitárazás vesztesei a hosszú lejáratú forintos állampapírok voltak, az itteni kitettségüket 136 milliárd forinttal csökkentették a kisbefektetők, akik az emelkedő hozamok és a gyengülő forint mellett nagyobb tételben vásároltak rövid (egy évnél nem hosszabb) lejáratú, illetve devizában jegyzett kötvényeket. Előbbiből 22, utóbbiból 15 milliárd forintot pakoltak.

A befektetési alapokban lévő vagyon továbbra is szépen gyarapodik, a háztartások közel másfél százalékkal, 4766 milliárd forintra növelték a portfóliómenedzserekre bízott vagyonukat. Mindez szépen hangzik, ám közelebbről vizsgálva az látszik, hogy a bővülés teljes egészében a befektetett, közel 131 milliárd forintnyi friss tőkének köszönhető, a hozamok ugyanis 63 milliárd forinttal erodálták a számlaegyenlegeket.

A továbbra is rendkívül volatilis környezetben maradtak a tőzsdeparketten a lakossági befektetők, akik újabb 51 milliárd forintot pakoltak magyar részvényekbe. A tőkeinjekció jól is jött, mivel a leforduló részvényárfolyamokon 32 milliárd forint árfolyamveszteséget könyvelhettek el. A háztartások kezében lévő hazai részvényállomány összértéke mindezek eredőjeként 1,7 százalékkal – 17 milliárd forinttal – a 1087 milliárd forintra hízott.