Nem tett jót a Mol-részvényeknek, ami az orosz olajjal történik
Hetek óta nincsenek jó formában a Mol-részvények, a hónap eleji 3000 forintos árfolyamhoz képest 7-8 százalékkal alacsonyabb szinten kereskednek az olajtársaság papírjaival. Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. részvényelemzője az alulteljesítést a Brent–Ural spread szűkülésével magyarázta a VG kérdésére.
Az orosz nyersolajtípus hordónkénti ára augusztus első napjaiban még 32 dollárral volt a Brent-árazás alatt, mára a különbözet hordónkénti 24 dollár csökkent – mondta az elemző, hozzátéve, hogy
ez már akkora elmozdulás, amelynek lehet negatív hatása a Mol (extra) profitjára.
Az Ural típus hordónkénti ára augusztus közepén 67 dollár körül mozgott, az elmúlt napokban viszont a 80 dollár feletti árak voltak jellemzők, az Equilor szakértője szerint ebből arra lehet következtetni, hogy nagyobb mennyiségű szállításra szerződhettek le az oroszok.
Vasárnap óta a Mollal kapcsolatos hírek az INA-ügyhöz kapcsolódnak, Horvátország korrupcióellenes szerve feltárta, hogy öt gyanúsított mintegy 54 milliárd forintnyi kárt okozhatott a horvát olajvállalatnak. Sághy Balázs szerint ez az összeg nem rengeti meg a Molt és a részvény árfolyamára sem kell, hogy különösebb hatása legyen, azonban annyit érdemes hozzáfűzni, hogy ha a vállalat belső kontrollja hatékonyabb, akkor egy ilyen visszaélés minden bizonnyal korábban feltárható lett volna.
Változatlanul sok a bizonytalanság a Mol-részvény piacán, ahol bár a külső környezet továbbra sem mondható kedvezőtlennek, a befektetők mégis inkább a jövőbeni kockázatokat árazhatják, ezzel magyarázható, hogy néhány hét alatt 3000 forintról 2800 forintra csökkent az árfolyam
– mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. Tipikusan egyik ilyen kockázati tényező, hogy szűkült a Brent–Ural árrés az elmúlt hetekben, amely rontja a Mol csoport profitabilitását, ugyanakkor a finomítói dízel árrése rekordra emelkedett.
A Concorde szakértője szerint középtávon a 2022-es eredmény után fizetendő osztalék összege lesz a meghatározó a részvényárfolyam szempontjából, rövid távon pedig a Brent-spotár, és a finomítói marzsok alakítják a Mol-papírok kurzusát, valahol a 3000 forintos fair érték közeli sávban. Gaál Gellért úgy véli, a Mol szabad cash flow termelő képessége lehetőséget biztosíthat 300 forintnál magasabb részvényenkénti osztalék kifizetésére is, ami a jelenlegi árfolyamhoz képest 10,7 százalék feletti osztalékhozamot jelentene. Ez egy éve még vonzó hozamígéret volt, a jelenlegi sokkal magasabb kamatkörnyezetben már kevésbé: a 10 éves magyar kötvényhozamhoz (8,87 százalék) képest nem jelentős a prémium, főleg összevetve, hogy amerikai és nyugat-európai olajvállalatok osztalékhozama mennyivel magasabb a kockázatmentes eurós és dollárkötvények hozamánál.
A Concorde vezető elemzője szerint nem meglepetés, hogy rekordra nőtt Magyarországon a piaci dízelár és a 95-ös normál benzin ára közti különbözet (amely 130 forint literenként), ez a trend a régió finomítóinak karbantartásai miatt lecsökkent kapacitásaival magyarázható, de szerepet játszik az Európa-szerte „elszálló” gázolajárakban az energiatermelésbe bevont egyre több olajtüzelésű erőmű is.
Gaál Gellért úgy kalkulál, hogy amíg a Brent–Ural árkülönbözete nem csökken 22-25 hordó/dollár alá, a Molnak nem jelenthet gondot a 480 forintban maximált fogyasztói árból adódó veszteség kigazdálkodása, magyarán nem tekinthető sürgős kérdésnek a teljes piaci üzemanyag-árazás visszaállítása,
ugyanakkor nem lenne szerencsés hosszú távra berendezkedni a hatósági áras rendszerre,
ha másért nem, azért, mert a jövőben is lehet számítani a finomítói kapacitások ideiglenes kiesésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.