A Toyota vezetői állítják, hogy a hibridtechnológia sokáig versenyképesebb marad a tisztán elektromosnál, sőt, ha a szintetikus üzemanyagok gyártása is beindul, akkor a hidridek is csatlakozhatnak majd a zéróemissziós járművek táborához.
A japánok a világ negyedik legnagyobb piacára, az éves átlagban hárommillió darabos autóeladással jellemzett Indiára koncentrálják erőforrásaikat, de az eddig alkalmazott elitista szemlélettel felhagynak, főként az árpolitika területén. A Priusszal a hibridtechnológiát sikerre vivő japán vállalat 2013 óta árulja hibrid hajtással a Camry szedánt Indiában, ám ezért egy középosztálybeli család éves jövedelmének nyolcszorosát kérte el, amivel behatárolta a potenciális vevők körét.
Ennek most vége, a Toyota teljesen új alapokra helyezi stratégiáját, a költségcsökkentést a fókuszba helyezve. Bejelentették, hogy a hibrid hajtáslánc teljes gyártását az olcsó munkaerőt kínáló országba tervezik vinni, ezzel egyszersmind az ott működő gyáraik alacsony kihasználtságán is javítanak. Emellett nagyobb mértékben fognak támaszkodni a helyi beszállítókra.
A Toyota szorosabbra fűzi együttműködését a Suzukival is,
amely a legnagyobb indiai autógyártó, a Maruti többségi tulajdonosa. Elsősorban a Suzuki kisebb jármű-kategóriákban alkalmazott hibridtechnológiájának átültetése és költséghatékony gyártási módszereik átvétele szerepel a terveik között.
A Suzuki az úgynevezett mild hibrid vonalat képviseli, azaz a belső égésű motor nagyobb szerephez jut az elektromotorral szemben. Ennek megfelelően az autó kisebb teljesítményű akkumulátorokkal is beéri, ami jóval olcsóbbá teszi a gyártását, és árban is versenyképesebb lesz a tisztán elektromos autókkal szemben. Az utóbbiak elterjedését nagyban gátolja az országos töltőhálózat fejletlensége, ami sok potenciális vásárlót elriaszt az e-autóktól.
Az indiaiak emellett rendkívül árérzékenyek.
A Toyota és a Suzuki első közös indiai modellje, a hibridoffenzívát elindító Urban Cruiser Hyryder középkategóriás városi terepjáró (SUV) árcéduláján – a Reuters forrásai szerint – 25 ezer dollár szerepel, az épp egy hete bemutatott modell tehát a felébe kerül, mint a Camry szedán. Ezzel az indiai piac 18 százalékát uraló SUV kategóriában a Hyryder könnyedén maga mögé utasíthatja a Hyundai és a Kia népszerű, belső égésű motorral szerelt versenytársait.
Nem szólva arról, hogy harmadával kevesebb üzemanyaggal,
a Hyryder beéri 3,57 literrel száz kilométeren.
Az ár leszorításában a Maruti alkatrész-beszállítói bázisának bevonása is nagyban közrejátszik. Az eredmény: 3400 dollárral olcsóbb lesz a Hyryder, mint a Toyota azonos tudású benzin-dízeles SUV-modellje. Más piacokon ez a különbség jó, ha eléri a kétezer dollárt.
A Hyryder árát befolyásoló másik tényező az adózás, ezen a téren azonban egyelőre nem ért célba a Toyota lobbizása. Az újdelhi kormány ugyanis továbbra is a dízeles és a benzines autókéhoz hasonló, 43 százalékos adóval sújtja a hibrideket, noha környezetkímélő hatásuk evidens. A villanyautókon csak 5 százalékos az állami elvonás mértéke.
A Toyotának azonban van még egy ütőkártya a kezében:
a stratégiához illeszkedő nagyberuházások, amelyek elindítását a cég Narendra Modi miniszterelnök kormányának hozzáállásától teszi függővé. Márpedig újabban az autógyártók inkább távoznak Indiából, elég a General Motors 2017-es és a Ford idei kivonulását megemlíteni.
A Toyota egyelőre semmilyen konkrét számot nem közölt az indiai beruházásainak tervezett voumenéről, de bízik abban, hogy segíteni tudja Újdelhit a karbonsemlegességhez vezető úton, és hogy ebben partnerre lelnek egymásban. A Hyrydert a Toyota bidadi üzemében gyártják majd, melynek kapacitása évi 200 ezer autó. Az első SUV-okat az év végén, jövő év elején vehetik át megrendelőik.
Adathamisítási botrányba keveredett a Toyota teherautó- és buszgyártó leányvállalata. A Hino Motors hétfőn, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy leállítja egyes modelljeinek forgalmazását, miután a közlekedési tárca vizsgálata a Volkswagen dízelbotrányáéhoz hasonló visszaéléseket tárt fel nála. Korábban azt hitték, hogy az emissziós adatokkal való zsonglőrködés csak kamionoknál bukkan a felszínre, de most a kisteherautók is felkerültek a szégyenlistára, a részvényárfolyam 4 százalékos esését kiváltva a tokiói tőzsdén.
A japán Nikkei gazdasági lap ezt megelőzően szellőztette meg, hogy a Hino Dutro kisteherautó is fennakadt a vizsgálaton, s így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a Hinónak a japán piacra szánt modellválasztéka átmenetileg kimerült. 2019 óta 76 ezer Hino Dutrót adtak el.
Ogiszo Szatosi, a Hino elnöke a cég saját vizsgálataira hivatkozva kijelentette, hogy egyetlen olyan visszaélésről sem tud, amely miatt a forgalmazást le kellett állítaniuk, a lépés nyereségtermelésre gyakorolt hatását azonban már modellezni kezdték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.