Globális felhördülést váltott ki az államkötvények piacán a Bank of England váratlan keddi intervenciója. A brit jegybankárok pánikreakcióját nemcsak a szigetországi események indokolták, hanem a 10 éves amerikai kincstárjegy hozama is 4 százalék fölé emelkedett, amire évtizede nem volt példa.
Az államkötvények hozamai, amelyek az árak esésekor emelkednek, egész évben felfelé törtek, mert a központi bankok világszerte a rövid lejáratú kamatlábak emelésével és a monetáris politika szigorításával próbálják leküzdeni az elmúlt évtizedek legpusztítóbb inflációját.
Ám az elmúlt héten különösen riasztó ütemben emelkedtek a kötvényhozamok.
A befektetők múlt csütörtökön kezdték el dömpingáron adni a kötvényeket, egy nappal azután, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve jelezte, hogy valószínűleg még gyorsabban emeli a kamatokat, mint amire a befektetők számítottak. Pénteken újabb mélyütést kaptak, amikor az Egyesült Királyság új kormánya bejelentette, hogy csökkenti az adókat és jelentősen növeli a hitelfelvételt. Erre megkezdődött a brit kötvények kiszórása a portfóliókból. Majd az hozott újabb fordulatot, amikor a BoE közleményt adott ki, hogy a kötvénypiacot vásárlásokkal támasztja meg.
Érdekes módon
a brit kötvénypiaci intervenció az óceán túlpartján is lejjebb nyomta a hozamokat.
Úgy tűnik, a Wall Street is megkönnyebbüléssel fogadta, hogy az aggasztó fejleménynek közül legalább egyet kezeltek.
A jelenlegi környezetben bárki is tegyen egy erőteljes lépést a pénzügyi stabilitás irányába, azzal minden piacon segít
– mondta Jim Vogel, az FHN Financial kamatstratégája.
A Tradeweb szerint
a 10 éves amerikai kincstári hozam csütörtökön 3,707 százalékra süllyedt, szemben a szerdai 4,017 százalékkal, s a keddi 3,963 százalékkal. Ami 2009 márciusa óta a legnagyobb egynapos hozamcsökkenés.
Eközben a 10 éves brit kötvényhozam 4,05 százalékra süllyedt a Bank of England intervenciója előtti 4,5 százalékról.
A Wall Street Journal emlékeztet, hogy
az elmúlt hónapokban az emelkedő kötvényhozamok megemelték a háztartások, a vállalkozások és a kormányzat hitelfelvételi költségeit. Nem mellesleg eltérítették a tőzsdét,
megnyirbálva a vállalati értékeléseket, s a héten medvepiacra küldve a jó öreg Dow Jonest. Az új részvénykibocsátások leálltak, a rendkívül eladósodott vállalatok kemény finanszírozási környezettel néznek szembe, s a megugró jelzáloghitel költségek a lakáspiacot is lefékezték. Ám a kötvényhozamok süllyedése újra lendületbe hozta a részvénypiacot és az árutőzsdéket.
A kötvények ralijával kapcsolatban csak az elemzők tanácstalansága biztos. Ahogy nem lehetett tudni, hogy a hozamrali fenntartható-e, most a hozamsüllyedést is nehezen tudják megmagyarázni a Wall Street-i elemzők.
Amíg az Egyesült Királyságban a hozamcsökkenést a hosszabb lejáratú kötvények vezették, addig az amerikai piacon a rövidebb lejáratú kincstárjegyek is tartották velük a lépést,
pedig a rövid hozamokat jellemzően a Fed által meghatározott rövid távú kamatkilátások határozzák meg. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a Fed intézkedéseinek az amerikai gazdaságon túlmutató következményei vannak.
A kincstári hozamokat nagyrészt a befektetők arra vonatkozó várakozásai befolyásolják, hogy a Fed által meghatározott egynapos kamatlábak milyenek lesznek a kötvény élettartama alatt. Ezek pedig az egész gazdaságban meghatározták a hitelfelvételi költségek padlószintjét.
A befektetők most meg vannak győződve arról, hogy meredekebb kamatemelések következnek, az éves infláció 8 százalék felett ragad, s a kamatlábak a jövő év közepére 4,75 százalék fölé emelkednek. De van olyan Wall Street-i cég, amelyik jövőre már 5 százalék feletti kamattal számol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.