Óriási összegek égtek el percek alatt Amerikában

Tegnap rég nem látott zuhanás következett be a főbb amerikai tőzsdeindexben: a legfontosabb mutató, az S&P 500 index 4,3 százalékot veszített értékéből, a mozgékonyabb Nasdaq Composite esetében a veszteség 5 százalék fölötti, és a ma már kisebb jelentőségű, de régebbi patináját még őrző Dow Jones iparindex kicsit kevesebb, mint 4 százalékkal csökkent. Különösen érdekes, hogy sok nagy kapitalizációjú társaság részvénye esett nagyot: az S&P 500 indexben volt öt olyan társaság, amelynek értéke együttesen 500 milliárd dollárral csökkent egyetlen nap alatt.

A nagy zuhanás azután történt, hogy megjelent az augusztusi amerikai inflációs adat , amely az elemzői várakozásokhoz képest ugyan rosszabb lett, ám ennél fontosabb, hogy nem növekedett tovább az infláció, inkább a tetőzés jeleit mutatja. Tehát az adat önmagában nem indokolja a hatalmas szakadást, de nem zárható ki, hogy túlzott optimizmus előzte meg az adat közlését, ezért sokan alaposan bevásároltak mind részvényekből, mind kötvényekből.

Önmagában az a tény, hogy a nagy cégek is sokat estek, arra utal, hogy szokatlanul gyenge volt a vételi erő a piacon. Ez viszont már nem egynapos jelenségre utal, hanem egy középtávú tényezőre: mégpedig a pénzmennyiség csökkenésére. Ez most természetes folyamat, hisz az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által az eszközvásárlási programok során a piacra bocsátott több mint 8000 milliárd dollár, amely korábban elsősorban a tőzsdéket hajtotta föl, az elmúlt időszakban az infláció fűtésében is jelentős szerepet kaphatott, s

A kivonás júniusban kezdődött havi 47,5 milliárd dolláros összegben, szeptemberben havi 95 milliárdra nőtt, miközben egy évvel ezelőtt még havi 120 milliárd dollár volt a beáramlás, vagyis akkor még ilyen ütemben zajlott maga az eszközvásárlási program. A különbség havi szinten 215 milliárd dollár, amely már hatást gyakorolhat a piacokra, és jó esély van arra, hogy a tegnapi esésben ennek már jelentős szerepe volt.

Az amerikai tőzsdék tavaly év végén tetőztek, januártól júliusig eső trend alakult ki, a főbb indexek elérték vagy meghaladtak a korábbi csúcsukhoz képesti 20 százalékkal alacsonyabb szintet, amelyet a piac a korrekció és az eső trend, azaz a medvepiac határának tart. A legfontosabb index, az S&P 500 azonban a júliusban kezdődött felpattanás folyamán visszaugrott a 20 százalékos szint fölé, sőt, lényegében a korábbi esés több mint felét ledolgozta. Szó sincs tehát medvepiacról, ám

A tegnapi zuhanás ennek a felpattanásnak egyfajta korrekciója lehetett, egy napba sűrítve. Ami érdekes, hogy az elmúlt öt-tíz év legdivatosabb, legnagyobbat emelkedő részvényei estek nagyot: a világ legnagyobb tőzsdei cége, az Apple 6 százalékkal gyengült, a többi nagy közül  Microsoft 5,4 százalékkal, az Amazon 7 az Alphabet 6, a Tesla pedig 4 százalékkal csökkent. 

Ráadásul az utánuk következő, még mindig nagy kapitalizációjú cégek részvényeinek az árfolyama, mint például a Meta (Facebook) és a Netflix, még nagyobb mértékben, 8-9 százalékkal került lejjebb.

Az immár szigorúvá vált monetáris politika, a pénzszűkítés hatása máshol is jelentkezik a piacon: a The Wall Street Journal szerint a második negyedévben 370 milliárd dollárral csökkent az amerikai bankok betétállománya. Ez persze nem vészes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány idején zajlott pénzszórás idején 5000 milliárd dollár volt a növekedés, és még mindig 19 500 milliárd dollár fölött van az állomány. A bankok jegybanki tartaléka is jócskán megnövekedett korábban, és a Fed egyik célja, hogy egészséges szintre csökkentse. Hogy ez mikor és hogyan zajlik le, az befolyásolhatja a kamatemelési ciklus végének időzítését és ezzel együtt azt is, hogy milyen szinten tetőzhet a jegybanki alapkamat.

Ami a további tőzsdei folyamatokat illeti, a legfontosabb kérdés, hogy a jelenleg még korrekciónak tartható idei csökkenés meddig folytatódik, és átalakul-e tényleges eső trenddé, medvepiaccá a legfontosabb index szintjén is. Az S&P 500 index valamivel 4800 pont fölött tetőzött, a 20 százalékos szint 3850 pont körül van. A tegnapi záróérték 3930 pont lett, így nincs még veszélyben a szint, ráadásul eleséséről csak akkor beszélhetünk, ha az index értéke tartósan és nagyobb mértékben aláesik. Júniusban és júliusban láthattunk alacsonyabb értékeket, de csak néhány napig, majd mindig emelkedés következett. A következő hónapok döntő kérdése az amerikai és jelentősége révén az egész világ részvénypiacai számára, hogy kitart-e a szint, vagy elkerülhetetlen a