Szeptemberben megtorpant a háztartások nyár óta töretlen vagyongyarapodása, legalábbis az értékapírszámlákon fialtatott befektetések összértéke alapján.
A hónap végén 16 241 milliárd forintnyi hazai befektetéssel rendelkezett a lakosság, ami bő 1 százalékos csökkenés az augusztus végi csúcshoz képest a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint.
A mintegy 175 milliárd forintos visszaeséshez a visszaváltások és a leforduló hozamok hasonló arányban járultak hozzá. A különböző befektetési termékek nettó értékesítése mínusz 82 milliárd forint volt, a meglévő befektetések értékét pedig további 93,3 milliárd forinttal erodálták a piaci árfolyammozgások.
A legnagyobb átrendeződés a kötvénypiacon volt tapasztalható, a lakosság ugyanis csaknem 342 milliárd forintot adott el meglévő állampapírjaiból, bő százmilliárddal többet, mint az egész nyár során. A kitárazás a hosszú futamidejű forintkötvényekből volt a leglátványosabb, ahonnan 478 milliárd forintot vettek vissza. Az egy évnél rövidebb lejáratú papírok, a relatíve magas hozammal kecsegtető diszkontkincstárjegyek viszont továbbra is népszerűnek bizonyultak, mintegy 125 milliárd forintnyit tárazott be belőlük a lakosság.
A nagy kötvénypiaci mozgásokban leginkább az játszhatott szerepet, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a hónap végén bocsátotta ki a szuperállampapírnál jóval piacképesebb Bónusz Magyar Állampapírt, és ugyancsak ekkortól vált elérhetővé a korábbinál kedvezőbb, 11 százalék feletti kamatozású, inflációkövető új Prémium Magyar Állampapír is. A lakosság vélhetően ezekre a termékekre nyergelt át a rekordszintű infláció mellett vonzerejét vesztő Magyar Állampapír Pluszból, míg az első hírek szerint rendkívül népszerű új eszközök értékesítése majd csak az októberi adatokban jelenik meg, összességében ezzel magyarázható a tetemes, 3,3 százalékos állománycsökkenés.
Ennél erősebb mértékben, 5,8 százalékkal zuhant a háztartások magyar részvényekben tartott vagyona a világ tőkepiacain szeptemberben végigsöprő eladási hullámok következtében. A BUX 10 százalékos árfolyamesést szenvedett el a hónap során. A kisbefektetők leginkább a Mol- és a Magyar Telekom-papírjaikkal égethették meg magukat, amelyek árfolyama egyaránt 12,5 százalékkal szakadt be. Nem úszták meg nagyobb zuhanás nélkül a Richter- és az OTP-részvényesek sem, az előbbiek 8, az utóbbiak pedig 7 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhettek el.
A lakosság kezében lévő hazai részvényállomány így 65 milliárd forinttal apadt, azzal együtt is, hogy szeptemberben 16 milliárd forint friss tőkét vittek parkettre.
A heves piaci mozgásokkal tarkított, egyre bizonytalanabb piaci környezetben sokan inkább a profikra bízták megtakarításaikat. A befektetési alapokban korábban soha nem látott összeget, 243,7 milliárd forintot kötöttek le a háztartások, igaz, az alapkezelők is csupán enyhíteni tudták az ezeken elkönyvelt árfolyamveszteségeket, amelyek 20 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét,
a történelmi tőkebeáramlásnak köszönhetően azonban így is 4,4 százalékkal, 5361 milliárd forintra hízott a befektetési jegyekben fialtatott lakossági vagyon. Ez új mindenkori csúcs is egyben.
Az alapkezelők egyébként nem csupán a lakossági szegmensben remekeltek. Az MNB ugyancsak hétfőn közzétett statisztikája szerint a szektor 3,1 százalékos bővülést ért el az első őszi hónapban, és így már 11 781 milliárd forint eszközértékkel rendelkezett.
A befektetők 350 milliárd forintot bíztak a portfóliómenedzserekre, a kedvező devizapiaci mozgások pedig 87 milliárd forintot hoztak a konyhára. Ez a két tényező bőségesen ellensúlyozni tudta a 80 milliárdos piaci árfolyamzuhanás hatását. Leginkább a kötvény- és a részvényalapokat keresték a megtakarítók, az előbbibe 204, az utóbbiba 106 milliárd forint friss pénz érkezett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.