Bőkezűen jutalmazza részvényeseit az UniCredit és az UBS
Megkezdődött az európai pénzügyi szférában is a gyorsjelentési szezon, hétfőn adta ki negyedik negyedéves beszámolóját az olasz UniCredit és a svájci UBS Bank is, és úgy tűnik, a bankvezérek egymással versenyeznek részvényeseik javadalmazásában.
Ebből a szempontból a UBS van kedvezőbb helyzetben, hiszen az euróövezeti UniCreditnek az Európai Központi Banktól is engedélyt kell kérnie saját részvényei vásárlásához.
Andrea Orcel vezérigazgató – aki egyébként épp az UBS-től érkezett a milánói pénzintézethez – azonban bizakodó, és azt tervezi, hogy 5,25 milliárd euróval gazdagítja idén a befektetőket, az összeg kétharmadát fordítanák részvény-visszavásárlásra.
Fedezetben amúgy nincsen hiány, hiszen csak az utolsó negyedévben hatalmas meglepetésként 2,46 milliárd eurós rekordnyereséget termeltek Orcelék, miközben az elemzői konszenzus csupán 1,1 milliárdra számított. Éves szinten a profit elérte az 5,2 milliárd eurót, ami 48 százalékos növekedést jelent.
Az UniCredit hitelezésből származó bevételei 38 százalékkal ugrottak meg az előző negyedévhez, és 43 százalékkal az egy évvel korábbi adathoz képest, mivel az EKB kamatemelései révén nőtt a kamatmarzs, azaz a hitel- és betétkamatok közti különbség.
A bank 5,72 milliárd eurós teljes negyedéves bevétele emiatt több mint 10 százalékot vert a piaci előrejelzésre.
A UBS is túlszárnyalta az elemzők negyedik negyedéves, 1,3 milliárd dolláros átlagos profitvárakozását, hiszen 1,7 milliárd dollárt termelt, s így az egész éves nyeresége 7,6 milliárd dollárra nőtt.
Jól teljesített viszont a globális vagyonkezelési üzletág, amely 35 százalékkal növelte kamatbevételeit, míg a lakossági és intézményi kereskedelmi banki tevékenység 21 százalékkal bővült. A UBS meglehetősen visszafogottan fogalmazott a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, hangsúlyozva a központi bankok monetáris politikájával szembeni kitettségét.
Bár az infláció 2022 második felében elérhette a csúcspontját, és az európai energiaválság elmélyülése valószínűleg elkerülhetőnek tűnik, a gazdasági növekedés, az eszközértékelések és a piaci volatilitás kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok, és a központi banki szigorítások befolyásolhatják a piaci likviditást
– áll a bank közleményében. Változatlan elánnal folytatódik azonban a részvényesi javadalmazás a UBS-nél is. Ralph Hamers vezérigazgató elmondta, hogy tovább növelik az osztalékot, és az idén várhatóan több mint 5 milliárd dollárért vásárolnak majd a saját részvényeikből.
Az UniCredit nem pendített meg hasonlóan óvatos húrokat, mint svájci szektortársa. Rendületlenül haladnak Orcel 2021-es ígéretének teljesítése felé, amely szerint
2024-ig összesen 16 milliárd eurót juttatnak a részvényeseknek,
amire azzal is ráerősített a menedzsment, hogy várakozása szerint az idei év is a tavalyihoz hasonló nyereséggel zárul.
A bank fizetőképességét minősítő tőkemutató (CET1) megfelelő mértéke is lehetővé teszi az UniCredit bőkezű kifizetéseit, hiszen szeptember óta 15,4 százalékról 16 százalékra nőtt a ráta, és az idei évre tervezett visszaosztások után is csupán 14,9 százalékra süllyedne, miközben a célt 12,5-13 százalékra tűzték ki. A UBS CET 1-es tőkemutatója az előző negyedévi 14,4 százalékról 14,2 százalékra mérséklődött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.