Kiderült, mely szektorokból érdemes válogatni a részvénybefektetőknek
Gazdasági lassulás idején a befektetők a kockázatosabb, de nagyobb megtérüléssel kecsegtető növekedési papírokból a defenzív jellegű, voltaképpen unalmas papírokba térnek át – vélik a Raiffeisen Bank szakértői.
A negyedéves stratégiai kitekintőjükben azt írták, hogy rendkívüli volt a tavalyi év, ha nem is a csökkenés mértékét tekintve, de annak széles körű mivolta miatt mindenféleképpen: 2022 során a világ nyilvános részvényvállalatainak értéke közel 20 százalékkal, 25 ezer milliárd dollárral zsugorodott, míg az állampapírok és vállalati hitelek értéke 16 százalékkal 9,6 ezer milliárd dollárral esett. Ez kettős csapás volt a befektetőknek, akik a legutóbbi, 2008-as válság során találtak menedéket: a kötvények felé fordultak.
Tavaly egyedül a nyersanyagpiacok tudtak a trend ellen haladni, ami a magas inflációs környezet mellett nem meglepő.
Mi várható a Fedtől?
Az amerikai részvénypiacokon tizennégy éve nem látott veszteséget okozott a tavalyi év, köszönhetően a rendkívüli jegybanki kamatemeléseket követő hozamemelkedésnek, az emiatt bekövetkező lassabb gazdasági kilátásoknak, valamint az ebből eredő alacsonyabb eredményvárakozásoknak.
Az idei év legnagyobb kérdése, hogy vajon a jegybanknak vagy a piacnak lesz-e igaza az alapkamat alakulását illetően.
Az előbbi további kamatemeléseket prognosztizál, ezzel szemben a piaci szereplők már csak csekély mértékű szigorításra számítanak, sőt, 2x25 bázispontos kamatcsökkentést várnak az év végén. A határidős árazások alapján 65 százalék a valószínűsége, hogy legalább egyszer kamatot csökkent az idén a Fed.
Ritkán fordul elő, hogy ilyen jelentős részvénypiaci veszteséget generáló év után újabb erőteljes csökkenés következzen be, de minden a jegybanktól függ. Ha kitart a hozzáállása mellett és változatlanul magas szinten tartja az alapkamatot, akkor a részvénypiac ezt minden bizonnyal megszenvedi, és csak minimális éves emelkedést tud összehozni a legoptimistább forgatókönyv alapján. Ellenkező esetben, amennyiben a Fed fejet hajt a piac előtt, akkor erőteljes, akár 10 százalék feletti növekedés indulhat be, pláne, ha a gazdasági lassulás csak minimális lesz.
Egyáltalán nem biztos, hogy esnek a részvények, ha a Fed szigorít
Az 500 legnagyobb vállalatot tömörítő mutató továbbra is a 200 napos mozgóátlaga alatt található, ami óvatos befektetői hozzáállásra, illetve gyengébb gazdasági teljesítményre utal.
Nem állítható, hogy a részvénypiacok rosszul viselnék a kamatemelést, hiszen 2016 és 2018 között közel 60 százalékkal drágult az index, mialatt 200 bázispontos kamatemelés ment végbe.
De megemlíthető a 2004 és 2007 közötti időszak is, amikor 44 százalékos részvénypiaci emelkedés zajlott 425 bázispontos monetáris szigorítás mellett. Tipikusan akkor kerül sor kamatemelésre, amikor hűteni kell a gazdaságot a túlhevülés elkerülése miatt. Azaz olyan jól megy a szekér, hogy már fékezni kell a fenntarthatóság érdekében: ez a vállalatok és a részvények számára kedvező környezet.
Unalmas, de biztos
Gazdasági lassulás időszakában a befektetők a kockázatosabb, de nagyobb megtérüléssel kecsegtető növekedési papírokból a defenzív jellegű, voltaképpen unalmas papírokba térnek át – vélik a Raiffeisen elemzői. A defenzív papírok, mint amilyeneket a közüzemi, ingatlan- vagy fogyasztási cikkek szektorokban találunk, tipikusan osztalékfizetők. Azonban az osztalékhozam vonzereje nagyban függ az aktuális kamatkörnyezettől, ami a tavaly meredeken emelkedett. A 10 éves állampapír hozama, de a 2 éves papír is 2007 óta nem látott magas hozammal kecsegtetett.
Legalább 1960 óta nem látott 240 bázispontos hozamemelkedés zajlott le a tavaly. Ez nagymértékben csökkentette az osztalékfizető papírok vonzerejét, de a közüzemi szektor így is a második legjobb teljesítményt nyújtotta az S&P 500 index 11 szektora közül, a maga 1,11 százalékos csökkenésével a fogyasztási cikkek szegmens (–2,5 százalék) előtt.
A tavalyi év nyertese 2021 után újra az energiaszektor lett. A nyersanyagpiacokon, ahová az energiaszektor is tartozik, többéves ciklikusság figyelhető meg: nagy bizonyossággal állítható, hogy a korábbi cikluscsúcs, ami az általános részvénypiac felülteljesítését eredményezte, a negatív olajárak idejében volt. Onnantól kezdve a nyersanyagok, az energiahordozók és kisebb mértékben a nemesfémek időszakát éljük. Ezért ha újabb rekordévre nem is lehet számítani,
az energiaszektor ismét a ranglista elején végezhet 2023-ban is.
A befektetők nem pánikolnak, hiába volt rossz évük tavaly
Egyévnyi, közel 20 százalékos részvénypiaci csökkenés ellenére a hangulat mutatók egyáltalán nem utalnak erőteljes befektetői pesszimizmusra vagy pánikszerű eladási hullámra. Talán épp ez a beletörődő hozzáállás az, ami miatt a Fed nem aggódik, sőt, szorgalmazza a részvénypiaci csökkenést – írták a bank szakértői. Az Egyéni Befektetők Amerikai Szövetsége (AAII) hetente végez hangulati felmérés a tagjai között arról, hogy kinek milyen a hozzáállása most a részvénypiacokat illetően.
A részvénypiaci csökkenéssel párhuzamosan a kisbefektetők részvénykitettsége is mérséklődött, egészen az októberi (61,6 százalékos), 2013 tavasza óta nem látott mélypontig.
Azonban az év utolsó két hónapjában megint nőtt az arány. Ezek alapján látható, hogy a tavalyi medvepiac nem múlt el nyomtalanul a befektetői közösségben, de komoly kárt a hozzáállási oldalon még nem okozott.
Ebből és az utolsó két hónap felpattanásából arra lehet következtetni, hogy bőven van még tér az indexekben lefelé, hiszen a befektetők továbbra is átlag feletti módon bíznak a részvények felülteljesítésében.
Mit várnak az elemzők?
December 31-én 10 658 értékelés volt érvényben az S&P 500 részvényeire. Ezeknek a minősítéseknek az 54,9 százaléka volt vételi ajánlás, 39,1 százaléka tartás és csupán 6 százaléka eladási minősítés. Szektorszinten az elemzők a legoptimistábbak az energia- (63 százalék), kommunikációs (62) és a technológiai (61) szektorban, e három ágazatban volt a legmagasabb a vételi minősítések aránya. Másrészt az elemzők a fogyasztói cikkek (42 százalék) szektorában adták a legkevesebb vételi ajánlatot.
Ebből is kitűnik a Raiffeisen elemzői szerint, hogy bár az energiaszektor nem véletlenül áll a lista élén, a növekedési papírokkal teli technológiai és kommunikációs szektor várakozásai valószínűleg tévesnek bizonyulnak, hiszen a jelentősen megváltozott külső környezet a 2017–2022 közötti időszak után nem nekik kedvez, de nehéz a megszokásokat leküzdeni.
Az egyedi részvényajánlások összesítéséből kiszámolt, az elkövetkezendő 12 hónapra vonatkozó 4501 pontos S&P 500 index célszintet kapunk, ami több mint 18,4 százalékos emelkedés lenne a negyedik negyedévi zárószinthez képest.
A legnagyobb növekedést a fogyasztási termékek (+33,5 százalék), a technológiai (+26,6) és a kommunikációs (+25,3) szektortól várják. Itt a legnagyobb különbség az időszak végi záróár és a célárak között. A legkisebb mértékben a fogyasztási cikkek (+7,8 százalék) és ipari (+8,5) szektortól várnak javulást. A nagybankok stratégáinak év végi S&P 500 index célárra vonatkozó várakozásuk a 3400 és az 5000 pont között szóródik. Az átlag 4155 pont, ami csak 8,3 százalékkal magasabb, mint a tavaly év végi záróár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.