Patai Mihály: az azonnali fizetésé a jövő a pénzforgalomban

Az Európai Bizottság 2022. októberében szabályozási javaslatot tett közzé az azonnali fizetések európai szabályozásáról. Miért volt szükség erre a szabályozói lépésre?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a világon egyedülálló módon indította útjára az Azonnali fizetési rendszert 2020. március 2-án, melynek keretében minden banknak kötelezően csatlakoznia kellett, és alapszolgáltatásként kell nyújtaniuk lakossági és vállalati ügyfeleik számára az azonnali fizetéseket. Az MNB célja az volt, hogy a pénzügyi tranzakciók minél nagyobb részét elektronikus útra terelje, és ezáltal is támogassa a hazai gazdaság versenyképességét. Európában akkor még nem volt ilyen jellegű szabályozói kezdeményezés, így az azonnali fizetést kínáló bankok aránya mindössze 70 százalék körüli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a mai napig nem érhető el minden európai fogyasztó számára az azonnali fizetési szolgáltatás, szemben a magyar gyakorlattal. Bátran mondhatjuk, hogy a bizottság tehát most azon a helyzeten kíván változtatni, amelyhez képest Magyarország már közel hároméves előnyben van.

Melyek a javaslat főbb elemei, és hogyan érinti ez Magyarországot?

A fő cél az, hogy minden európai fogyasztó számára elérhető legyen az – euróalapú – azonnali fizetési szolgáltatás. Emellett az Európai Bizottság szeretné azt is elérni, hogy az új fizetési mód kedvező árakon álljon a fogyasztók rendelkezésére: a javaslat szerint a bankoknak azonos áron kell kínálniuk az azonnali és a „hagyományos” átutalásokat, azaz nem lehet prémiumszolgáltatásként nyújtani az azonnali fizetést. A javaslat harmadik eleme a biztonságra fókuszál, és előírná a bankoknak, hogy egy külön ellenőrzést végezzenek el a kedvezményezett fél nevével és számlaszámával – az utóbbi ponttal kapcsolatban azonban még számos tisztázandó kérdés van. Negyedik elemként átalakulna a határon átnyúló azonnali fizetési tranzakciók szankciós ellenőrzése is annak érdekében, hogy – a biztonság megtartása mellett – minél kevesebb hibás találat legyen a szűrésen, ez nagyban segítheti az Azonnali fizetési rednszer elterjedését egész Európában. Jelenleg ugyanis a bankoknak minden határon átnyúló tranzakció esetében vizsgálniuk kell, hogy a fogadó személy nincs-e fent valamilyen pénzmosás elleni szankciós listán, ám túl sok euróalapú azonnali fizetés akad fenn ezeken a szűréseken, ami ellehetetleníti az erre a fizetési módra épülő szolgáltatásokat.  A hazai bankoktól ezen pontok mindegyike fejlesztést követel majd, ám ennek mértéke intézményenként eltérő lehet. A javaslat szerint a nem eurót használó uniós tagállamok bankjainak lényegesen több felkészülési idő áll majd a rendelkezésükre.

Mindeközben az MNB is további fejlesztéseket jelentett be a hazai Azonnali fizetésben. Miért látta az MNB szükségesnek az azonnali fizetési ökoszisztéma további fejlesztését?

Az Azonnali fizetési rendszer bevezetését követően azt tapasztaltuk, hogy stabilan működik, és a tranzakciók egyharmada szinte azonnal az új rendszerben került kiegyenlítésre. Az ügyfelek szeretik és használják is az Azonnali fizetési rendszert.  Mindazonáltal azt is láttuk, hogy a hétköznapi vásárlások alkalmával az azonnali fizetés használata mégsem tudott széles körben elterjedni. Ennek oka pedig az volt, hogy nem minden hazai lakossági bank kínálta ügyfelei számára az olyan, Azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatásokat, mint a QR-kód beolvasásának vagy a fizetési kérelem fogadásának képessége. 

Ezért az MNB beavatkozott a piaci folyamatokba, és egyes szolgáltatásokat, mint a QR-kód leolvasását vagy a fizetési kérelem fogadását, kötelezően írta elő a pénzforgalmi intézményeknek, ezzel új lendületet adva a hazai pénzforgalom fejlődésének. 

Mely szereplőket és milyen mértékben fogja érinteni a tervezett intézkedéscsomag? Várhatóan mekkora erőforrást kell ezekre a fejlesztésekre allokálniuk?

A megjelent rendeletben szereplő szabálymódosítások kifejezetten a pénzforgalmi szolgáltatók számára tartalmaznak fejlesztési kötelezettségeket, erre az MNB bőséges időkeretet biztosít. Összességében a pénzforgalmi intézmények az előírt fejlesztésekkel egy lehetőséget kapnak, nemcsak a hazai pénzforgalmi piac forradalmasítására és a nemzetgazdasági célok elősegítésére, hanem arra is, hogy nemzetközi szereplőkkel és azok szolgáltatásaival is egyenértékű, versenyképes szolgáltatásokat fejlesszenek és nyújtsanak a hazai ügyfelek számára.

Hogyan fogadták a piaci szereplők a tervezett intézkedéseket?

A piaci szereplőkkel konzultációkat folytatunk annak érdekében, hogy felmérjük a piaci igényeket és megosszuk velük az MNB céljait. A szereplők többsége támogatja a fejlesztések irányát, hiszen azok lehetőséget biztosítanak a hazai pénzforgalom fejlődésére, valamint a versenyképes és innovációban elöljáró bankok számára új üzleti lehetőségeket tartogathatnak.

Az intézkedéseket tekintve a bankszektor és az MNB mindössze az azonnali fizetési rendszerben teljesülő értékhatár emelésére tett javaslat esetében képviselt némileg eltérő álláspontot. Az MNB kezdetben 30 millió forintra tervezte megemelni az értékhatárt, azonban a piaci szereplők likviditási és kockázatkezelési szempontok miatt ennek lépcsőzetes bevezetését javasolták, így végül kompromisszumot kötöttünk, és 20 millió forintban állapodtunk meg. 

Ezen túlmenően még folyamatban van az azonnalifizetés-specifikus visszatérítési eljárás kidolgozása is, amely a kereskedők és ügyfeleik közötti vita esetén biztosít majd egy szabályozott keretrendszert az esetleges nézeteltéréseik rendezésére. Az eljárás kidolgozása azonban nem kizárólag az MNB feladata, hanem egy közös munka eredménye kell legyen a piaci szereplőkkel, hiszen végső soron ezek azok az intézmények, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak majd mind a vállalati szektorral, mind pedig a lakossági ügyfelekkel. 

Mi a legvégső határidő a fejlesztések véglegesítésére?

A rendeletben szereplő fő módosítások esetében a piaci szereplőknek 2024. február elsejére kell elkészülniük, ez alól mindössze az értékhatár emelésére vonatkozó szabály kivétel, mivel ez már 2023. szeptember elsején életbe lép. Fontos látni, hogy ezek a céldátumok nem azt jelentik, hogy a szereplőknek az előírt időpontokra egyszerre kell elkészülniük, mint az Azonnali fizetési rendszer bevezetése esetén, hanem lehetőség van arra, hogy a szereplők saját erőforrásaikkal jól gazdálkodva, akár már a végső határidők előtt elvégezzék fejlesztéseiket, és ezzel versenyelőnyre tegyenek szert. 

Miért lehet előnyös az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások igénybevétele a kereskedők szempontjából? 

A konzultációkon már többször elhangzott, hogy a bankok rendkívül jó ajánlatokat tudnak kínálni vállalati ügyfeleiknek az Azonnali fizetési rendszerre épülő jelenlegi szolgáltatások terén, hiszen a rendszernek nincsenek addicionális költségelemei. Ám az azonnali fizetés egyelőre jellemzően a számlaszám manuális begépelésével, esetleg telefonszámra vagy e-mail-címre küldésével használható. Az új fejlesztések, mint a kötelező QR-kód-olvasási képesség vagy a fizetési kérelmek kötelező fogadási képessége, ezeknél a megoldásoknál sokkal kényelmesebb használatot tesznek lehetővé: elegendő pl. egy QR-kódot beolvasni a telefonunkkal, nem szükséges semmit begépelni. 

Ez lehetőséget teremthet a kereskedők és a számlakibocsátók számára, hogy tetemes megtakarításokat érjenek el a jelenlegi fizetési formákhoz képest, valamint egy költséghatékony lehetőséget biztosít minden vállalati, kiskereskedői szereplő számára, hogy a kötelező elektronikus fizetésre vonatkozó jogszabálynak is meg tudjanak felelni. A kisebb méretű kereskedőknek pedig előnyt jelenthet az is, hogy a kártyás fizetésekkel ellentétben az azonnali fizetések rögtön megérkeznek a kedvezményezetti számlára, azaz nem kell napokat várni a beérkező pénzekre. 

Milyen főbb változások lesznek érzékelhetők a fogyasztók esetében? 

Úgy gondoljuk, hogy az ügyfelek számára a legnagyobb újdonság minden bizonnyal az lesz, hogy egyre több helyzetben fognak találkozni az Azonnali fizetési rendszerre épülő megoldásokkal, és várakozásaink szerint ezen megoldások használatát a kereskedők is minél jobban ösztönözni fogják. 

Szintén várható a fizetési kérelem használatának a felfutása is: ez könnyebbé teheti a személyek közötti fizetéseket, elég csak például egy éttermi számla megosztására gondolni, de hasznos lehet a számlafizetéseknél is. Ez utóbbi esetben nagy előny, hogy a kényelem mellett a fogyasztók maguk tudják eldönteni a fizetés időpontját, mivel lehetőség lesz a számlakibocsátóktól (pl. közműcégek, telekom szolgáltatók) érkező fizetési kérelmek azonnali befizetésére, de akár későbbi időpontot is választhatnak a szolgáltató által megadott határidőn belül. A tájékoztatási szabályokhoz kapcsolódik továbbá, hogy az ügyfeleknek minden tranzakció végső állapotáról visszajelzést kell majd kapniuk a bankjuktól, akár sikeresen teljesülő, akár sikertelen tranzakcióról van szó. Az MNB lépései mellett nagy lökést adhat az azonnali fizetések használatának az is, hogy a QR-kódos és a fizetési kérelemre válaszul indított átutalási tranzakciók esetében eltörlésre került a bankok pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettsége, és a bankok ezekért a tranzakciókért nem számolhatnak fel díjakat az ügyfeleiknek, azaz ezek a tranzakciók teljesen ingyenessé válnak a fogyasztók számára.