Az Exxon attól tart, hogy az oroszok elzárják az olajcsapot

Profitfigyelmeztetéssel szomorította befektetőit az ExxonMobil, amely a tavalyi évre elkönyvelt rekorderedmény után szűkösebb év elé nézhet a kazahsztáni tevékenységét érintő kockázatok miatt.

Az amerikai olajóriásnak 2022-ben még 2,5 milliárd dollár nettó profitot hozó kazahsztáni olajkitermelése és exportja amiatt válhat kérdésessé, mert a vállalat szerint vannak arra utaló jelek, hogy az ukrajnai inváziója miatt nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország karbantartásra hivatkozva leállítja a közép-ázsiai országban kitermelt nyersanyagot szállító vezetéket. Kazahsztán olajexportja ugyanis főként a Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium (CPC) vonalán, Oroszországon keresztül halad át, mielőtt elérné a Fekete-tengeri exportterminált.

Az Exxon kazah mezőkben meglévő részesedése tavaly napi 246 ezer hordó olajat és gázt termelt, ami 2,5 milliárd dollár adózott eredménnyel járult hozzá a vállalat csúcsprofitjához.

A társaság bejelentése szerint az Exxon bizonytalan időtartamú pénzáramlás-kiesést szenvedhet el a kazahsztáni tevékenységeiből, ha a CPC-csővezetéken keresztül zajló olajexport megszakad, korlátozzák vagy ideiglenesen felfüggesztik.

Az amerikai olajvállalatnak 25 százalékos részesedése van a Tengizcsevroil (TCO) olajkitermelő vegyesvállalatban, amely a kazahsztáni Tengiz- és Koroljov-olajmezőt ellenőrzi, valamint a Kasagan-mező 16,8 százalékát birtokolja. A vegyesvállalat egy másik amerikai olajóriás, a Chevron irányítása alatt áll, amely globális kihozatalának 12 százalékát – napi 380 ezer hordót – fedezi kazahsztáni eszközeiből. A cég azt tervezi, hogy 40 százalékkal napi egymillió hordóra tornázza fel a legnagyobb kazah mezőnek számító Tengizen kitermelt napi volument.

Pierre Breber, a Chevron pénzügyi vezetője múlt hónapban arról számolt be, hogy a társaság kazahsztáni kitermelése tavaly napi tízezer hordóval mérséklődött az ideiglenes leállások miatt.

– mondta Breber, aki szerint ezzel együtt a CPC működése 2022-ben nagyon megbízható volt. A két tengerentúli olajóriás mellett a londoni központú Shell és az olasz Eni is rendelkezik részesedéssel a CPC-ben.

Vannak kazah eszközei a Molnak is, a magyar olajtársaság eddig mintegy 200 millió dollárt invesztált a helyi szénhidrogén-kutatási és -termelési üzletágba, és egy földgázmezőben is részesedést szerzett. A kutatásokat követően már idén megkezdődhet egy olyan gázmező kitermelése, amelynek készlete meghaladja a 23 millió hordóegyenértéket. Ez a Mol csoport teljes készletének csaknem 7 százalékát adja – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság január végi plenáris ülését követően.