Jön a kettős adózás, kétszer is meg kell gondolni, tartsunk-e amerikai részvényeket
A hazai lakossági befektetők évek óta szívesebben tartják befektetéseik egy részét külföldi kibocsátók részvényeiben, a jövő évtől azonban kétszer is meg kell gondolni, ha valaki az amerikai értékpapír-kínálatból szeretne válogatni. Még nincs minden veszve, de jelen állás szerint kétszeresen kell majd adózni, ha valakinek árfolyamnyeresége, kamat- vagy osztalékbevétele keletkezik amerikai részvények és kötvények tartásával.
A kulcshatáridő év vége, addig még sok minden történhet, de a jelenlegi információk szerint sokakra várnak a jelenleginél jóval magasabb adókulcsok.
Becslések szerint a magyar brókercégek ügyfelei 75 százalékban már nem hazai értékpapírokkal kereskednek, körükben különösen népszerű az amerikai részvénypiac. A preferenciák változása érthető, a tengerentúli részvénypiac sorra szállítja a jobbnál jobb történéseket, amelyek esetenként egészen rendkívüli (akár két számjegyű) árfolyamugrásokat eredményeznek.
A tengerentúli részvénybefektetések könnyen elveszthetik vonzerejüket
Hideg zuhanyként érte a magyarországi befektetőket, hogy az Egyesült Államok tavaly nyáron egyoldalúan felmondta az USA és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Jó hír ebből egyelőre csak annyi, hogy az egyezmény rendelkezései még ez év végéig alkalmazhatók. A NAV magyarázata szerint
az egyezmény már most megszűntnek tekinthető, de az év végéig keletkezett jövedelmek még úgy adóznak, mintha mi sem történt volna.
Hogy az év végéig az egyezménnyel kapcsolatban történik-e változás, vagy helyébe új megállapodás lép, nem tudni. Az adóhatóság most arra a szcenárióra próbálja felkészíteni az adózókat, amely szerint a 2024. január 1-jétől az Egyesült Államokból származó jövedelemre mindkét ország adót vethet ki, sőt az onnan származó jövedelmet „nem egyezményes országból” származóként kell kezelni. Fontos, hogy az úgynevezett „forrásadós jövedelmekre” vonatkozik majd a dupla adóztathatóság.
Mi tartozik a forrásadós jövedelmek közé?
Aki már készített adóbevallást, tudja, hogy ilyen címszó alatt kell szerepeltetnie az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a kapott osztalékot és a kamatjövedelmeket. Amíg él a kettős adóztatást kizáró egyezmény, az árfolyamnyereség és a többi jövedelem után csak ott kell adót fizetni, ahol a magánszemély egyébként is adózik. A magyar adókulcsokat minden hazai befektető jól ismeri, ha hagyományos értékpapírszámlán kezeli a befektetéseit, akkor az árfolyamnyereség és az osztalék után 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetendő, tartós befektetési számlán kezelve ez a kulcs 10, illetve nulla százalékra csökkenthető (attól függően, hogy három vagy öt év után veszi ki a számlatulajdonos a pénzt a TBSZ-ről).
Így nézne ki a legrosszabb szcenárió
Jelen állás szerint az Egyesült Államok jogosult lesz a magyar állampolgárok által tartott amerikai részvények és kötvények hozamából és osztalékából 30 százalék forrásadót levonni. S ha még ez nem lenne elég, az itthoni 15 százalékos szja-ból is 5 százalékot meg kellene fizetni, tehát hiába nyer valaki egy amerikai tőzsdei ügyleten, a haszon 35 százalékát le kellene adóznia.
Sőt – bár ez csak a kötvényekre vonatkozik – az amerikai piacon megszerzett kamat (mint egyéb jövedelem) után még 13 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is keletkezik. (Itt annyi könnyítés azért van, hogy a szochónak van éves plafonja, amelyet rendszeres munkabérrel rendelkezők hamarabb elérhetnek.)
Mindez az adóhorror csak akkor lép életbe, ha valaki magyar adórezidensként közvetlenül rendelkezik amerikai részvényekkel, ha úgy dönt, megelégszik például Chevron-részvények tartása helyett egy S&P 500 energiavállalataiba fektető ETF-fel (tőzsdén kereskedhető befektetési alap), az egyezmény megszűnése semmilyen változást nem jelent számára – figyelni már csak arra kell, hogy a kiválasztott ETF európai kibocsátású legyen.
A rossz híreknek nincs vége ebben a történetben
Ha a kettős adóztatás tilalmát nem sikerül fenntartani, akkor az amerikai részvény- és kötvényügyletek vélhetően nem minősülnek majd ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknek, aminek a legsúlyosabb következménye az lehet, hogy a nyereséges tradekkel nem lehet majd szembeállítani a veszteséges ügyleteket. Fontos kitétel azonban, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknek megállapításánál a brókercég székhelye számít, az előnyök csak akkor vésznek el, ha a befektetési szolgáltatónk amerikai.
Ha magyar vagy EU-s székhelyű brókercégnél vezetjük a számlánkat, az ott kötött nyereséges és veszteséges tőzsdeügylet továbbra is szembeállítható marad majd egymással.
Mibe lehet még belekapaszkodni?
A kettős adóztatásról szóló változások a jelek szerint életbe lépnek 2024. január 1-jén, de addig lehet reménykedni abban, hogy a két ország valahogy mégis megegyezik. Ehhez nem is lenne szükség különösebb erőfeszítésre, csak elő kellene venni a 2010-ben az akkori pénzügyminiszterek által aláírt megállapodást, és azt életbe léptetni (a dolog ott rekedt meg, hogy az amerikai törvényhozás máig nem fogadta el). Ha erre nem kerül sor, és új szerződést sem sikerült tető alá hozni, akkor a jövő évtől a magyar magánbefektetőknek óriási adóvonzata lesz befektetni amerikai részvényekbe, a problémák pedig még inkább súlyosbodnak, ha befektetési szolgáltatónak amerikai szolgáltatót választanak.
Mit mondanak a magyar brókercégek és alapkezelők?
A Világgazdaság több hazai brókercéget és alapkezelőt megkeresett, a piac szereplői egyelőre kivárnak, és bíznak abban, hogy a két ország mégiscsak a tető alá hoz egy új megállapodást. Annyit tudtak csak mondani, hogy
egyelőre még mi is csak tájékozódunk és gyűjtjük az információkat, mert rengeteg a bizonytalanság, így nem is szeretnénk nyilatkozni a témában.
A kapott válaszok alapján még annak sincs itt az ideje, hogy az ügyfeleiket tájékoztassák a várható változásokról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.