Lyukra futott a Johnson & Johnson (J&J), egy amerikai fellebbviteli bíróság ugyanis a héten megtorpedózta azt a kísérletét, hogy az úgynevezett texasi kétlépcsős eljárás keretében csődbe vigye azt a frissen alapított leányvállalatát – az LTL Managementet –, amelybe a rákkeltő hintőpora miatt ellene indított kártérítési perekkel kapcsolatos összes kötelezettségét „apportálta”. Némi pénz kíséretében, hogy pervesztés esetén legyen miből fizetni a károsultakat.
A bíróság érvelése szerint azonban a J&J visszaélt a texasi kétlépcsős eljárás által kínált lehetőséggel,
mivel arra törekedett, hogy kihúzza magát az anyagi következmények alól, és rálőcsölje a kártérítési pereket a csődbíróságra, hogy az viaskodjon majd a károsultakkal. Aztán ha elfogy a kártérítésre betolt 2 milliárd dollár, széttárja a karjait.
A Texas állam jogrendjében szereplő eljárást nem lehet a vállalati felelősségi jog kijátszására felhasználni, márpedig a bíróság szerint itt ez az eset áll fenn. Ráadásul a csődvédelem mint második lépcső feltételei nem állnak fenn, hiszen a kártérítési perek nem zárultak le, a pénz meg ott pihen a bankszámlán. Bonyolítja a helyzetet, hogy csődvédelem esetén a J&J ellen indított 38 ezer pert az eljárás miatt fel kellett függeszteni, ami aránytalanul és indokolatlanul nehéz helyzetbe hozta a felpereseket.
Épp ezért a 3. kerületi fellebbviteli bíróság Philadelphiában meghozott döntésével elutasította a J&J leányvállalata által 2021-ben benyújtott csődvédelmi kérvényt. Az egészség- és gyógyszeripar legnagyobb szereplőjének jelenleg 3,5 milliárd dollárnyi, ítélettel és egyezséggel megalapozott kártérítési kötelezettsége van, de a bíróság döntése értelmében a felfüggesztett pereket folytatni lehet – és nyilván fogják is, ami pervesztés esetén újabb kifizetésekre kötelezné a J&J leányát.
Az anyavállalat rögtön közölte, hogy megtámadja az ítéletet, és szilárd meggyőződése, hogy talkumtermékei biztonságosak.
(A J&J az inkriminált, generációk sorát kiszolgáló, klasszikus hintőporok gyártását és forgalmazását épp a perözön miatt szüntette meg az Egyesült Államokban és Kanadában, ezzel párhuzamosan a lágy talkum helyett kukoricakeményítő-alapú babahintőporok gyártására és értékesítésére tért át, s idén januártól sehol a világon nem használja az azbeszttartalma miatt potenciálisan rákkeltő talkumot.)
A Reuters 2018-as vizsgálata azonban megállapította, hogy a J&J évtizedek óta tudott arról, hogy a talkumtermékeiben rákkeltő azbeszt van. Belső vállalati feljegyzések, bírósági tanúvallomások és egyéb bizonyítékok azt mutatták, hogy legalább 1971-től a 2000-es évek elejéig a J&J nyerstalkum- és készpúder-tesztjei több esetben kimutattak minimális mennyiségű azbesztet.
Az igazsághoz tartozik, hogy a közvetlen
ok-okozati összefüggést a hintőpor és a petefészekrák között tudományos kutatásokkal nem tudták igazolni, de ez nem zavarta a perekben ítélkező bírókat.
Az egyik első perben 22 nő és örököseik számára együttesen 2 milliárd dollárt ítéltek meg. Ez a verdikt olajat öntött a tűzre, tízezerszámra jöttek az újabb perindítások.
Az LTL jogászai szerint a felperesek sokkal jobban járnának, ha csődegyezség keretében rendeznék kárigényüket, akkor mindenki méltányos összeget kaphatna. Az LTL 2 milliárd dollárral rendezné az ügyet, ami így fejenként 53 ezer dolláros kifizetést jelentene, ám ez az esetek súlyosságától függően nyilván változhat. A texasi trükk bevetéséig
a J&J 6846 peres ügyet zárt le egyezséggel, ezekben 966 millió dollárt fizetett ki, átlagosan 141 ezer dollárt.
Az ügyvédek szerint ha ezt vennék alapul, akkor az óriáscégnek 5,5 milliárd dollárt kellene a kártérítésekre kifizetnie, ami egy ekkora méretű, prosperáló, 400 milliárd dolláros piaci értéket képviselő vállalat számára üzletileg vállalható. A tavalyi évet 14 százalékkal apadó, 17,9 milliárdos nyereséggel és 94,9 milliárdos forgalommal zárta a J&J,
Az ítélet gyakorlatilag hatástalanítja azt a vállalati taktikát, amely a tömeges kártérítési felelősségtől való megszabadulást célozza – mondta a Reutersnek Lindsey Simon, a University of Georgia School of Law professzora. Akik ezen mesterkednek, jobban teszik, ha mérlegelik a kockázatokat, és kiverik a fejükből az ötletet.
A J&J-nél váltig állítják, hogy jóhiszeműen, a károsultak érdekeit szem előtt tartva jártak el a csődbejelentéssel, mire a fellebbviteli bíróság válasza az volt, hogy „a jó szándék önmagában nem elegendő”. A mostani ítélet nincs hatással a texasi kétlépcsős eljárást alkalmazó 3M, Georgia Pacific, Saint-Gobain és Trane Technologies csődbe vitt leányvállalatainak elbírálás alatt lévő ügyeire.
A politika viszont már ezekben is „ítéletet hirdetett”: Sheldon Whitehouse, Rhode Island demokrata szenátora üdvözölte a J&J-perben hozott döntést.
A csődvédelem arra való, hogy a pórul járt becsületes hitelezők, adósok érdekeit szolgálja, nem pedig arra, hogy lehetővé tegye nagy, nyereségtermelő vállalatok számára, hogy egy burkolt jogi játékkal elkerüljék a felelősségre vonást korábbi elhibázott cselekedeteikért
– hangsúlyozta Sheldon Whitehouse.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.