Háborús profitból rekordosztalék ütötte a befektetők markát

Nem lehet okuk panaszra a befektetőknek, a tőzsdei cégek tavaly is bőkezűen jutalmazták részvényeseiket a magasba szökő infláció, az elszabaduló energiaárak és az egyre szaporodó recessziós kockázatok mellett is. 

A Janus Henderson alapkezelő adatai szerint az 1200 legnagyobb piaci méretű tőzsdei vállalat 2022-ben 1,56 ezer milliárd dollár osztalékot fizetett ki befektetőinek, ezzel pedig a 2021-es rekordév bőségét sikerült 8,4 százalékkal túlszárnyalni. Az árfolyamhatást kiszűrve ennél is tekintélyesebb, 13,9 százalékos volt a növekedés. 

Ez a bővülés ráadásul meglehetősen széles körű volt, világszerte ugyanis a cégek 88 százaléka emelte vagy legalább szinten tartotta a kifizetés mértékét. A feltörekvő piacokon, Európában, valamint Észak-Amerikában egyaránt két számjegyű volt a bővülés, egyedül a japán cégek húzták látványosan szorosabbra a nadrágszíjat. 

Egy tucat országban – a többi között az Egyesült Államokban, Kínában és Brazíliában – minden korábbinál nagyobb mennyiségű pénzt osztottak vissza megtermelt profitjukból a cégek. A brazil rekordhoz a részben állami kézben lévő Petrobas nagyvonalúsága kellett, míg kontinensünkön az autógyártók, a luxusipari cégek, a bankok és a szállítmányozók tárták szélesebbre a pénztárcájukat. Ázsián belül a tajvani vállalati szektor nyújtott kiemelkedőt, az itteni cégek 22 százalékkal emelték a kifizetéseket. 

A globális bővülés felét a háború következtében egekbe szökő energiaárakon nagyot kaszáló olaj- és gázipari cégek, illetve a pandémia után az osztalékfizetéshez visszatérő pénzügyi vállalatok adták. Nagymértékben hozzájárult ahhoz a logisztikai – főként a teherszállító – vállalatok teljesítménye is, ahogyan nem panaszkodhatnak a tartós fogyasztási cikkeket gyártó cégek részvényesei sem. 

A legbőkezűbb vállalat címet – 2021-hez hasonlóan – az ausztrál BHP bányavállalat érdemelte ki, megelőzve a brazil állami energetikai óriás Petrobrast. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Microsoft állhatott fel, maga mögé utasítva két szintén amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást és az Apple-t.  

A közvetlen élmezőnybe két kínai társaság, a China Construction Bank Corp. és a China Mobile Limited is be tudta verekedni magát, a bányászati szektor másik jeles képviselőjével, a brit–ausztrál Rio Tintóval egyetemben. A top 10-ben két további amerikai vállalat, a JPMorgan és a Johnson&Johnson kapott még helyet. 

A tíz leggálánsabb vállalat együtt 155,1 milliárd dollárt osztott vissza, a globális kifizetés 9,9 százalékát adva ezzel. Egy éve még valamivel nagyobb, 10,4 százalékos volt ez a koncentráció. 

A világgazdaság lassulása, a magas kamatkörnyezet és a várhatóan nyomás alá kerülő vállalati nyereségek dacára az idén még feljebb srófolhatják a közvetlen részvényesi juttatásaikat a tőzsdei cégek, már csak azért is, mert e vállalatoknak továbbra is van fedezetük erre, miközben az osztalékfizetés hagyományosan kevésbé volatilis, mint a profit változása. 

A Janus Henderson mindezek miatt 1,6 ezer milliárd dolláros kifizetést prognosztizál 2023-ban, igaz, ez a tavalyinál jóval szerényebb, mindössze 2,3 százalékos bővülést jelentene. Egy szó mint száz, a kiemelkedő 2021-es és a tavalyi esztendő után jó eséllyel újabb csúcskifizetésnek örülhetnek majd a befektetők.