Sorra dönti a történelmi mélypontokat a török líra, s elemzők szerint koránt sincs még vége a fizetőeszköz vesszőfutásának. Lassan már 20 lírát kell adni egy dollárért, míg egy éve kevesebb mint 15 lírába került egy zöldhasú, öt éve pedig még ötbe sem.
Csak az összehasonlítás kedvéért, a török lakosságot és a gazdaság szereplőit olyan árfolyamsokk érte öt év leforgása alatt, mintha Magyarországon a 2018-as 310-es euró-forint keresztárfolyam helyett ma 1200 forintért lehetne venni egy eurót.
Most a parlamenti választások kimenetele tartja izgalomban a török líra piacát, amely azonban csak egy hónap múlva esedékes. A török líra-dollár opciós piacán kötött ügyletekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a befektetők tíz hónapja nem voltak ennyire borúlátók a lírával kapcsolatban.
Gáláns ígéretekkel kezdte meg választási kampányát ErdoganA török elnök egy sportcsarnokban tartott beszédében megígérte, hogy egyjegyűre csökkenti az inflációt. |
Az elnöki és általános választások napja május 14., a befektetők szerint bárki is nyer a választásokon, kihívásokkal teli időszak jön, mind a költségvetési, mind a monetáris politikában. Ha véletlenül normalizálódna a monetáris politika, az csak rövid ideig eredményezne külföldi beáramlást a török eszközökbe, és a lírát is csak ideiglenesen támogatná – nyilatkozta a Bloombergnek Ibrahim Aksoy, az HSBC Asset Management Turkey vezető közgazdásza.
Optimistábbak nála a Citi közgazdászai, akik akár 50 milliárd dollár beáramlását is elképzelhetőnek tartják a török részvény- és kötvénypiacra, ha a jegybanki politika normalizálódik és a makrogazdasági kilátások érdemben javulnak.
A Reuters közben arról számolt be, hogy a központi bank állítólag arra kérte a törökországi bankokat, kerüljék az olyan banki műveleteket, amelyek keresletet generálnak a külföldi devizákra.
A líra tavaly 30, 2021-ben pedig 44 százalékkal gyengült a dollárral szemben, sok elemző szerint a dollár valós piaci értéke 23–25 líra között lehet, szemben a hivatalos 19–20-szal. A különbség egyik magyarázata, hogy a kereskedelmi bankok likviditásuk egy részét kénytelenek lírában tartani (ahelyett, hogy átváltanák például dollárra), mivel a jegybank ajánlásai szerint az infláció mértékénél jóval alacsonyabb kamatozású kincstárjegyeket kell vásárolniuk. Februárban 55 százalék volt az éves infláció, a 10 éves líraállampapír hozama pedig csak 12,4 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.