Elavult és lebutított csipeket kombinálnak a kínai MI-fejlesztők
A Huawei, a Baidu és az Alibaba a másodvonalbeli félvezetők használatát kutatja a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. Az Egyesült Államok és Kína között tavaly ősszel kitört a csipháború, Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges berendezések Kínába szállítását. Az amerikai szankciók arra ösztönzik a kínai technológiai vállalatokat, hogy felgyorsítsák az élvonalbeli mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló kutatásokat, a meglévő és elérhető csipekre támaszkodva. A The Wall Street Journal információi szerint néhány kísérlet ígéretesnek bizonyult, így a kínai technológiai cégek nemcsak átvészelhetik az amerikai szankciókat, hanem ellenállóbbá is válhatnak a jövőbeli korlátozásokkal szemben.
Az MI-verseny egyre gyorsul, minden nagy technológiai cég megpróbál ChatGPT-szerű modellekkel piacra lépni, ám a kínai vállalatokat az amerikai szankciók elvágták a legfejlettebb csipekhez való hozzáféréstől – így például az Nvidia A100 és H100 modelljétől. A szankciók nyomán az Nvidia A800 és H800 néven szállít a kínai piacra csipeket, hogy megfeleljen a szankciós követelményeknek.
Mindkét módosított csipnek lebutították a kommunikációs képességét.
Peking áprilisban közölte, hogy ösztönözni kell az innovációt a mesterséges általános intelligencia fejlesztésében. A kínai technológiai cégek által elérhető csipek alkalmasak kis léptékű MI-modellek fejlesztéséhez, mint amit például a ByteDance a TikTok rövidvideó-alkalmazását vezérlő algoritmushoz használ. Viszont arra nem jók, hogy a nagyobb MI-modellek fejlesztéséhez használják őket, hiszen ezek több száz vagy több ezer csip koordinációját igénylik.
Az OpenAI egy hónappal a csipszankciók bejelentése után adta ki a ChatGPT-t.
A bevezetés globális őrületet váltott ki a generatív mesterséges intelligencia terén, amely képes szöveget és képeket előállítani, de példátlan mennyiségű számítási teljesítményt igényel a fejlesztése. Az UBS elemzőinek becslése szerint 5-10 ezer A100 csipre van szükség egy ilyen típusú nagy MI-modell betanításához.
A kínai kormányhoz kötődő félvezetőipari szövetség felmérése szerint, amelyet nemrégiben egy zárt ajtók mögött tartott iparági konferencián ismertettek,
Kínában ma körülbelül 40-50 ezer A100 csip áll rendelkezésre.
Az is kiszivárgott, hogy az Alibaba és a Baidu, amelyek a szankciók előtt A100 csipeket halmoztak fel, erősen korlátozták a külföldi fejlett csipek belső használatát, s az ügyet ismerő személyek szerint a nagy számításigényű feladatokra tartalékolják a meglévő készletet.
A kínai cégek
három vagy négy kevésbé fejlett csip – A800, H800 – egybeépítésével próbálják az A100 és H100 csipeket szimulálni.
Áprilisban a Tencent mutatott be egy új számítástechnikai klasztert, amely Nvidia H800 csipeket kapcsolt össze. Míg az Alibaba, a Baidu és a Huawei a régebbi generációs Nvidia-csipek – V100 és P100 –, valamint a Huawei Ascends különböző kombinációival kísérletezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.