BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alig csengett le az amerikai bankmizéria, máris az európai bankokon a sor

Bár az európai pénzügyi rendszer mintegy 4000 milliárd eurós többletlikviditása elvileg tompítja a félezer milliárdos TLTRO-visszafizetés kedvezőtlen hatását, ám néhány kisebb bankban, főként Olasz- és Görögországban baj esetén meginoghat a befektetői bizalom.

Éppen két hét múlva kezdődik a nagy euróövezeti bankteszt, ugyanis június 28-án jár le az Európai Központi Bank által a pandémia idején kibocsátott olcsó hitelek, azaz az úgynevezett TLTRO-k (célzott hosszú távú refinanszírozási művelet) tekintélyes részletének visszafizetési határideje, ami azt jelenti, hogy a zóna pénzintézeteinek összesen 476,8 milliárd eurót kell visszafizetniük, méghozzá egyszerre.

Frankfurt,Am,Main,,Germany,-,August,7,,2015:,Euro,Sign.
FRANKFURT AM MAIN, GERMANY - AUGUST 7, 2015: Euro Sign. European Central Bank (ECB) is the central bank for the euro and administers the monetary policy of the Eurozone.
Az Európai Központi Bank. Fotó: Angelina Dimitrova

Bár az európai pénzügyi rendszerben szétáradó mintegy 4000 milliárd eurós többletlikviditás elvileg tompítja a hatalmas pénzkivonás kedvezőtlen hatásait, néhány kisebb olasz és görög bank szorult helyzetbe kerülhet

– vélik az elemzők.

Sőt, Reinhard Cluse, a UBS Group szakértője szerint 

Németország, Franciaország és a többi euróövezeti ország egyes pénzintézetei is megérezhetik a likviditás szűkülését, hiszen közöttük is lehetnek olyanok, amelyek az EKB-nál lévő tartalékaikat meghaladó összegű hitelt vettek fel.

Olaszországban viszont a komplett bankrendszer vett fel nagyobb TLTRO-hitelt, mint az EKB-nál parkoltatott tartaléka, ezért borítékolható, hogy egynémely banknak máshonnan kell majd pénzt szereznie a hitelek visszafizetéséhez.

A görög hitelintézetek többlettartaléka pedig nagyjából megegyezik a lejáró TLTRO-tartozás summájával.

A Bloomberg szerint némi aggodalom az EKB munkatársainál is kitapintható. Andrea Enria, az EKB bankfelügyelője májusban például megemlítette, hogy egyes bankok „jelentős mértékben támaszkodnak” a TLTRO-kra.

A brit National Westminster Bank stratégája, Joann Spadigam pedig úgy véli, az olasz bankoknak idén mintegy 35 milliárd eurót, jövőre pedig további 75 milliárd eurót kell felvenniük, hogy visszafizethessék a TLTRO-hiteleket. 

Néhány kisebb banknak már rövid távon is hiányozhat a visszafizetett összeg

– tette hozzá Spadigam.

Van lehetőség az alternatív finanszírozásra

A jó hír az, hogy a hitelezőknek rengeteg lehetőségük van az alternatív finanszírozásra. Az egyik ilyen a repopiac, ahol a bankok értékpapír-fedezet mellett kölcsönözhetnek egymásnak. Amellett a kötvénypiacokhoz is fordulhatnak, hogy betömjék a likviditási lyukakat, vagy a korábban vásárolt, lejáró kötvényekből tesznek szert forrásra.

Ennek ellenére a Bloomberg Economicsnál is rizikóval számolnak:

Az EKB legnagyobb TLTRO-jának június 28-i visszafizetése tovább fokozhatja a kontinens bankszektorával kapcsolatos aggodalmakat. Ha valamelyik bank akadályokba ütközik a pénzpiacokon, amikor pótolni akarja a visszafizetendő finanszírozást, fennáll a veszély, hogy a beléjük vetett bizalom meginog, ami a befektetők menekülését idézheti elő

– írta jegyzetében David Powell, a cég euróövezeti részlegének vezető közgazdásza.

Az UniCredit pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a repopiacok felől érkező segítségnek is megvan az ára. Az olasz repokamatlábak 5-10 bázisponttal az EKB betéti kamatlába, a piaci referenciakamatláb fölé emelkedhetnek.

Segít-e az EKB?

Az elemzők véleménye teljesen megoszlik azzal kapcsolatban, hogy baj esetén az EKB mennyire segíthet.

A Bloomberg által júniusban megkérdezett közgazdászok többsége nem számít rá, hogy az EKB a TLTRO-k megszűnése után újabb hosszabb távú finanszírozást kínálna.

A központi bank cselekvési szabadságát ugyanis erőteljesen korlátozza az a hatalmas mennyiségű többletlikviditás, amely már most is gyengíti a monetáris szigorítás hatását. Még a további TLTRO-törlesztések és az EKB zsugorodó kötvényportfóliójának figyelembevétele mellett is nagyjából 15 százalékkal, 3500 milliárd euróra eshet vissza csupán a többletlikviditás a rendszerben az év végig, ha minden más tényező változatlan marad.

Furcsa lenne ebben a helyzetben, ha az EKB a mérlegcsökkentés ellensúlyozására irányuló intézkedéseket kezdene bevezetni

– jegyezte meg Jussi Hiljanen, a svéd SEB bank stratégája.

Christine Lagarde, az EKB elnöke is azt hangsúlyozta nemrégiben, hogy semmi gond, a standard konstrukciók továbbra is rendelkezésre állnak. Ezzel a heti és háromhavi likviditást biztosító műveletekre utalt, az MRO-ra (fő refinanszírozási művelet) és az LTRO-ra (hosszabb távú refinanszírozási művelet).

Csakhogy ezeknek a konstrukcióknak a kamata 50 bázisponttal az EKB betéti kamatlába felett van, és azok a kisebb hitelezők, amelyek a TLTRO-hitelek visszafizetése után kénytelenek lesznek őket igénybe venni, lemorzsolódó nyereséggel számolhatnak.

Emiatt aztán nem minden elemző zárta ki, hogy az EKB mégis közbelépjen a bajba jutott bankok támogatása érdekében, még akkor is, ha a friss likviditás biztosítása ellentétesnek tűnik is az infláció elleni küzdelemmel.

Ha az EKB biztosra akar menni, akkor az új TLTRO-kat nagyjából a betéti kamatlábon fogja felajánlani. Ez a kockázatkezelésről szól

– mondja Cluse a UBS-től.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.