Bármennyi PMÁP-ot képes visszavenni az állam azok lejárta előtt is
Megnyugodhatnak a legnépszerűbb lakossági állampapír (Prémium Magyar Állampapír) befektetői, a jelenleg a megtakarítóknál lévő és az értékesítés alatt álló sorozatok lejárat előtti visszavásárlása is garantált az Államadósság Kezelő Központ részéről – hangzott el az intézmény és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénteki háttérbeszélgetésén.
A Világgazdaság kérdésére Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, a MÁP+-állomány is rendkívül gyorsan csökkent 5000 milliárd forintról 1000 milliárd forintra, mégsem okozott likviditási problémát a visszavásárlásuk.
Nincs tehát szó arról, hogy ha a változó kamatozású PMÁP-kötvények kamatának csökkenését látva a hazai megtakarítók nagy számban el kívánnák adni ezeket a papírokat, arra ne lenne lehetőségük.
Az árjegyzés érvényben marad, és mivel ebben a helyzetben a piaci hozamok is alacsonyabbak lesznek a jelenleginél, a visszavásárlások gond nélkül refinanszírozhatók – mondta a vezérigazgató. Kérdésre válaszolva elmondta, az ÁKK-nak nincs ajánlása a hitelből finanszírozott állampapír-vásárlásokkal kapcsolatban, de úgy véli, nem lehet jelentős az ilyen módon megvásárolt PMÁP-állomány.
Kurali Zoltán arról is beszélt, hogy továbbra is a diverzifikált adósságstratégia érvényes, törekedni kell arra, hogy a hazai súly a lehető legmagasabb legyen a finanszírozók közt. A devizakötvény-kibocsátás egy jó diverzifikációs eszköz, de árfolyamkockázattal jár, így 30 százalék fölé nem lenne szerencsés növelni a piacon lévő nem forintkötvények arányát (most 25 százalék az arány).
A múlt heti kormányzati intézkedéscsomag hatására látványos hozamcsökkenés történt az aukciókon és a másodpiacon is (az egyéves hozam 150 bázisponttal került lejjebb), a kereslet valamennyi lejáraton nőtt, s jó hír, hogy a kockázati felár is csökkent, mindeközben pedig a forint is erős maradt. Magas inflációs ráta mellett persze az adósság finanszírozása óhatatlanul magasabb költségekkel jár, s ilyen esetben célszerű, ha ennek a kamatnak a lehető legnagyobb része az országban marad. Abban is biztosak, hogy az intézkedések csökkenést eredményeznek majd a kamatkiadásokban, a hatásokat azonban még korai számszerűsíteni.
Lóga Máté, a GFM államtitkára a múlt héten bejelentett négyes kormányzati intézkedések hátterét vázolta. Mint mondta, az elmúlt egy év alatt egyes befektetési alapokban olyan mértékű volt a készpénz- és a betétállomány növekedése, hogy megkérdőjelezhető volt ezek eredeti célja, az értékpapírok súlya esetenként az 50 százalékot sem érte el. A törvényalkotók célja az, hogy ez az egészségtelen felhalmozódás visszaterelődjön diszkontkincstárjegyekbe. Egy-két példát leszámítva nem életszerű, hogy lenne olyan befektetési alap Magyarországon, amely ne tartana annyi likvid eszközt, hogy az előírt DKJ-mennyiséget megvásárolhassa. Így kicsi az esély rá, hogy ezért hosszú lejáratú állampapírt kell az alap kezelőjének értékesítenie.
A tárca az alapok részéről 500 milliárd forintos addicionális kereslettel számol, a banki extraprofitadó módosításától pedig további 1300 milliárd forintos hatással kalkulálnak. Lóga Máté elmondta, a bankokkal közösen dolgozzák ki a tájékoztató üzenet tartalmát, amelyet majd a pénzintézetek küldenek ki az ügyfeleiknek arról értesítve őket, hogy mekkora az állampapírok kamatelőnye a betétekhez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.