Nincs egyszerű dolguk azoknak a vállalatoknak, amelyek közösségi finanszírozási platformon keresztül szeretnének értékpapírt kibocsátani, így szerezve forrást egy új beruházáshoz. Bár Magyarország lassan két éve alkalmazza az unió crowdfunding rendeletét, a közösségi finanszírozás még gyerekcipőben jár itthon, aminek egyik oka – a Kapolyi Ügyvédi Iroda elemzése szerint – a hazai szabályozás hiányossága.
Közösségi finanszírozás segítségével a hagyományos pénzügyi közvetítő rendszer alternatívájaként egyszerűbben és gyorsabban szerezhetnek jó ötletek, induló vállalkozások forrást az általuk megálmodott célok kivitelezésére. A pénzgyűjtés a külföldön kialakult gyakorlat szerint történhet például adományozás formájában (ezek a legismertebb, mikroadományokat fogadó esetek), de a nagyobb tőke megszerzéséhez hitelnyújtás vagy értékpapír-kibocsátás szükséges. Miközben
az Egyesült Államokban és az utóbbi évtizedben az Európai Unióban is egyre elterjedtebb ez a finanszírozási forma,
az Európai Unió a szabályozás tekintetében is igyekszik felvenni a ritmust. A két éve életbe lépett uniós crowdfunding rendelet célja, hogy a finanszírozást igénylő vállalkozások és a forrással rendelkező befektetők határokon átívelően találjanak egymásra az online térben. Az uniós és tagállami szabályozások összehangolása azonban ezen a területen sem egyszerű, és a hazai szabályozás kapcsán több kérdés is felmerül Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint.
Az olyan ügyletre, amelyben crowdfunding platformon történik az értékpapír-kibocsátás, mind a közösségi finanszírozás, mind az értékpapír-kibocsátás szabályozása kiterjed. A szabályozás alapján (tőkepiacról szóló törvény, prospektusrendelet, crowdfundingrendelet) nyilvános kibocsátásnak tekinthető, amikor egy vállalat közösségi platformon keresztül bocsát ki értékpapírt.
Ebből két kérdés is következik: kell-e ilyen esetben tájékoztatót közzétenni, illetőleg szükség van-e befektetési szolgáltató bevonására?
Az első kérdés egyértelműen megválaszolható: a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tőkepiacról szóló törvény szerint értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén a prospektusrendelet szabályait kell alkalmazni. Eszerint nincs kötelezettség tájékoztató közzétételére, ha a crowdfundingrendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási platformon 5 millió euró küszöbértékig történik az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel.
A befektetési szolgáltató bevonásának kérdése azonban már összetettebb, és miközben a válasz egyértelmű, amennyiben nincs mentesség – igen, ebben az esetben szükséges befektetési szolgáltató bevonása –, a szerepek jogi tisztázatlansága bizonytalanságot okoz, ha a crowdfundingszolgáltató nem rendelkezik egyben befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedéllyel is.
A crowdfundingrendeletben meghatározott szereplők között ugyanis befektetési szolgáltató külön nem szerepel, így a rendelet nem is határoz meg felelősséget számára – hangsúlyozza a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor mi a felelőssége egy külsős befektetési szolgáltatónak egy crowdfundingügyletben. Esetleg megegyezik a forrásbevonásban részt vevő valamely szereplő felelősségével? Egyetemleges lenne a felelőssége, vagy szubszidiárius? Miért felelne pontosan: a dokumentációért, az adminisztrációért, az allokációért vagy mindezekért együtt? Esetleg a befektetési szolgáltató ezeket a folyamatokat tranzakciós tanácsadóként felügyelné csupán?
Ferenczy Balázs úgy véli, hogy ha ezek a kérdések nem rendezhetők megnyugtatóan, a hasonló crowdfundingügyletek résztvevői számára az lehet a kézenfekvő megoldás – amint ez sajnos az adott esetben is történt –, ha nem a magyar társaság, hanem az EU-ban bejegyzett anya- vagy testvérvállalat, illetve SPV lesz az értékpapír kibocsátója. A befolyt összegeket pedig majd valamely megengedett módon bocsátják a magyarországi projekt rendelkezésére. De a crowdfundingplatformok magyar élenjáróira is hátrányos a fenti bizonytalanság,
hiszen az is kérdés, mi történik majd akkor az itthoni kötvény-, illetőleg részvénykibocsátásokkal,
milyen módon lehet a fenti kockázatokat kezelni, a különböző résztvevők tevékenységi köreihez kapcsolódó felelősségi struktúrákat kialakítani.
Fontos konklúzió, hogy a hiányosságok orvoslásához az MNB mint felügyeleti szerv egyértelmű iránymutatásán túl akár a tőkepiacról szóló törvény, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) módosítására is szükség lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.