Vakarhatják a fejüket az ukrán kötvényesek – Egyelőre ötlet sincs az adósság rendezésére, újabb alkudozás kezdődhet

Egyre nagyobb aggodalommal figyelik a kötvénybefektetők, hogy Kijev milyen döntést hoz a befagyasztott kötvénypiac sorsáról. A hitelezők még tavaly augusztusban mentek bele abba, hogy Kijev a háború miatt két évre felfüggessze az esedékes lejáratokon a kifizetéseket, bízva abban, hogy a konfliktus ez idő alatt megoldódik. 

Ám a háború jelenlegi állását elnézve a következő hónapokban aligha lesz béke a szemben álló felek között, ráadásul az ukrán adósságállomány egyre csak nő. 

– fogalmazott a Reutersnek Jurij Butsa, az államadósság-kezelésért felelős kormánybiztos egy londoni adománygyűjtő konferencián. Ukrajnának mintegy 20 milliárd dollárnyi kötvénye van nemzetközi hitelezők kezében, s bár a lejáratokat a moratórium alatt nem kell teljesíteni, amivel több milliárd dolláros megtakarítást ért el Kijev (a külföldiek nem is vihetnek pénzt ki az országból), az egyre emelkedő háborús költségek miatt elkerülhetetlen lesz az adósság átstrukturálása.

Újabb halasztás

A legkézenfekvőbb megoldás az lehet, hogy a moratóriumot meghosszabbítják, azaz újabb egy-két évvel kitolják a lejáratokat. Kérdés, hogy ebbe belemennének-e a hitelezők, hiszen ha sikerülne is békét kötniük a feleknek, Kijevnek – az EU-s segélycsomagok mellett is – hatalmas összegekre lesz szüksége az újjáépítéshez, a kötvényesek kifizetése pedig aligha szerepel majd első helyen a legsürgősebb teendők listáján. 

A háború okozta eddigi károkat 411 milliárd dollárra becsülik a szakemberek, ami körülbelül négyszer nagyobb érték az ukrán gazdaság háború előtti éves nominális kibocsátásánál. Kijev többször hangoztatta, hogy meg szeretné kapni az orosz jegybank külföldön befagyasztott eszközeit, ami nagyjából 200 milliárd eurót tesz ki. 

Az Európai Bizottság a kérdéskört vizsgáló jogi szakértőkből álló csapata azonban arra következtetésre jutott, hogy a nemzetközi jog szerint lehetetlen elkobozni az orosz eszközöket, hacsak az EU nem üzen hadat Oroszországnak – hívja fel a figyelmet a bne IntelliNews. 

A hazai piac finanszírozza a háborút 

A belső kötvénypiac is igen feszített, a legutóbbi, májusi 16,427 milliárd hrivnya bevont tőkével a január óta számolt mérleg már 77,548 milliárd hrivnyát (2,1 milliárd dollár) mutat, a háború kitörése óta pedig már összesen 500 milliárd hrivnyát (13,6 milliárd dollár) vont be az adósságkezelő. 

A kötvények túlnyomó része, nagyjából 45 százaléka a bankoknál van, a többin sorrendben a lakosság és a vállalatok osztoznak. A májusban kibocsátott háborús kötvény hrivnyában denominálva 18,5 százalékos éves kamatot fizet, dollárban 4,85, euróban pedig 3,85 százalékos a kamat. 

A béke sem hozna azonnali megoldást

Több szakértő is arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor is nehezen lehet majd befektetésre bírni a külföldieket, ha végre béke lesz Ukrajnában. Az elmúlt három évtizedben a mindenkori kijevi vezetésnek nemigen sikerült a Nyugat által elvárt reformokat véghezvinnie. 

A 2006-ban kitört befektetési láz kérészéletűnek bizonyult, két év múlva a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) 10,7 milliárd dolláron tetőztek, ám miután a bürokrácia, a korrupció és a laza jogrendszer útvesztőiben sok befektető megégette magát, a lufi kidurrant, és a következő években nullaközeli FDI-t regisztrált az ország. 

Kötvényekért részvényt, adósságcsere-ügyletek, haircut

Egy másik, nem ritka megoldás is szóba jöhet adósságrendezéskor: egyéb eszközökkel, például részvényekkel fizetik ki a hitelezőket. A Reuters szerint Butsa erre példaként a chilei adósságválságot hozta fel, amikor is a csőd szélén táncoló ország állami cégek részvényeivel fizette ki a kötvényeseket. 

Butsa felvetette a csereügyletek lehetőségét is, a múlt hónapban lebonyolított „adósság a természetre” (dept for nature swap) program mintájára. Ez a swapügylet lehetővé teszi, hogy egy fejlődő ország külföldi adósságának egy részét elengedjék a környezetvédelemre irányuló helyi befektetésekért cserébe. 

Legutóbb Ecuadornál alkalmazták, ahol az 1,6 milliárd dolláros adósságból mindössze 644 millió maradt, miután a kormány vállalta, hogy a következő két évtizedben évi 18 millió dollárt fordít a Galápagos-szigetek élővilágának megőrzésére. 

Ukrajna esetében természetesen nem a biodiverzitás lehetne egy esetleges adósságcsere-alku tárgya, sokkal inkább a háborús károk helyreállítása, vagy például a zöldenergiára való átállás. 

Volt már példa Ukrajna történetében az adósság átütemezésére, 2015-ben a csőd szélén tántorgó országnak sikerült 20 százalékos leírást (haircut) elérnie a külföldi hitelezőinél, akik abba is belementek, hogy egy évvel kitolják a lejárati határidőt. Ez az út jelen esetben is járható lenne, bár a haircut mértéke biztosan nagyobb lenne 20 százaléknál.  

Egy biztos: Kijevnek égető szüksége van az újabb és újabb forrásokra, ám ha az aktuális adósságának rendezésére nem talál ki elfogadható megoldást, biztosan végleg kiszárad az ukrán kötvénypiac. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) márciusban kötött 15,6 milliárd dolláros hitelmegállapodás ugyan némi lélegzethez juttatta az országot, ám egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hogy a javában tomboló háború okozta károk helyreállításához végül mekkora összegre lesz szükség. Egyre több vészjosló becslés szerint erre ezermilliárd euró sem lesz elég.