A GDP-adat sokaknak okozott fejfájást, de mi lesz a részvényekkel?
Rosszul festett reggel a hazai tőzsdeindex, nem sokkal nyitás után 500 pontos mínuszban is járt, aligha más váltotta ki az esést, mint a negatív bombameglepetést szolgáltató hazai GDP-adat. A helyzet azonban órák alatt konszolidálódott, ezúttal is bebizonyosodott, a fő gazdasági mutatószám a múltról ad átfogó képet, míg a tőzsdei árfolyamok a jövőt árazzák. Sőt még az is kiderülhet, hogy annak lesz igaza, aki ilyen negatív gazdasági adatok láttán befektet a hazai részvénypiacba.
De mennyit adnak hozzá a blue chipek a GDP-hez? Magyarország nominális GDP-je 66 712,91 milliárd forint volt 2022-ben. Ezt azzal érdemes összevetni, hogy a magyar tőzsde vezető cégei közül a termelővállalatok mekkora bevételt értek el (a külföldi leányvállalatok nélkül). A Richter árbevétele 45,75 milliárd forint volt (a GDP 0,07 százaléka), a Molé 2817,01 milliárd (4,22 százalék), a Magyar Telekom 670,39 milliárd (1 százalék). Vagyis a három blue chip részvény kibocsátója a magyar GDP 5,3 százalékát állította elő – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. |
Hogyan hat mindez a Mol jövedelmezőségére és az árfolyamra?
A Molra nincs közvetlen hatása a GDP-adatnak. Általában az üzemanyagok iránt rugalmatlan a kereslet, és inkább a jövedelemtől függ (van-e vagy nincs), mint az ártól – érvelt a VG kérdésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szektorelemzője:
Ha van jövedelmed, és szükséges a mozgatáshoz, akkor megveszed az üzemanyagot szinte függetlenül az ártól.
A felpattanás főleg a fogyasztásban segít persze, ha tényleg bekövetkezik a második fél évben. Valószínűleg igen, a kérdés a mérték. A Molra jobban hat a globális konjunktúra, mivel ez befolyásolja a szénhidrogénárakat és a downstream marzsokat (finomítás, petrolkémia). Pletser Tamás hozzátette, egy adat láttán aligha lesz átsúlyozás a nemzetközi befektetők által kezelt portfóliókban, a magyar súly egyébként is alacsony, de ennek a jogállamisághoz vagy a különadók rendszeréhez több köze van, mint egy negyedévi GDP-hez.
Fotó: Berán Dániel / Mediaworks
Csak rövid ideig voltak nyomás alatt a magyar részvények
A délutáni kereskedés elején a BUX épp azon kapta magát, hogy a plusz tartomány felé közelít. A három vezető részvény közül az OTP Bank papírjai tartózkodtak délelőtt 1 százalékost meghaladó mínuszban, ha valamelyiküknek fájó lehetett a helyzetkép a magyar gazdaság április–júniusi hónapjairól, az pont a vezető magyar pénzintézet, de már az is jelezte a második negyedéves beszámolójában, hogy a kérdéses hónapokban nem épp a bankok szája íze szerint alakult a hitelkereslet Magyarországon.
Kerékbe törheti-e az OTP raliját a csalódást keltő GDP-adat?Bár a szerdán közzétett kiábrándító GDP-adat semmi jót nem ígér az OTP számára, mégis egyfajta védettséget jelenthet, hogy már távolról sem csupán egy magyar bankról van szó, hiszen az idei második negyedévben nyeresége 70 százalékát külföldi leányai gazdálkodták ki, ami meg is látszott a profit nagyságrendjén. |
A gazdaságról szóló részletes adatok nem ismertek még, annyit tudni, hogy a második negyedévben a várt 1,4 helyett 2,4 százalékkal (év per év) csökkenő GDP -n belül az alábbi ágazatok gyengélkedése játszott szerepet: ipar, szolgáltatások, szállítás, raktározás, kereskedelem. A gazdasági aktivitás mélypontja a hivatalos adatok ismeretében
a második negyedév végére tehető, júliustól elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra
– vélik az Erste elemzői. A mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció még mindig szorítja vissza a fizetőképes keresletet, ezzel együtt a hamarosan pozitív tartományba lépő reálbérváltozás e tekintetben kedvező fordulatot hozhat. De a ma kijött kedvezőtlen adat tükrében, bár a második fél évben továbbra is pozitív számokra számítunk, összességében elkerülhetetlennek látszik a recesszió az egész évre vonatkozóan – fűzték hozzá.
Leegyszerűsítve annyi történt, hogy itthon a gyengélkedő ipar és a szolgáltatói szektor húzta vissza a gazdasági növekedést, leginkább a magas infláció volt ennek az oka, ez a hatás fogta vissza a fogyasztást.
Ami maradt, az az export, amellyel nincs is gond, mint ahogy az árbevételüket külföldről szerző vállalatok sora is jól megy, így az sem véletlen, hogy a beszámoló közzététele után vázolt kedvezőtlen külső környezet (devizaárfolyamok, adók) ellenére a vezető magyar gyógyszergyártó részvényei mindenkori csúcsértékük körül forognak: bármikor eleshet a 9320 forintos rekord.
A helyzet az, hogy még sincsenek könnyű helyzetben a hazai tőzsde befektetői. Mégpedig azért, mert ilyen sorozatot – már negyedik negyedéve láthatunk csökkenést a magyar kibocsátásban (mínusz 1,0, mínusz 0,6, 0,4, 0,3 százalék) – még 2008-ban sem láttak.
Ilyenkor befektetni? Volt rá példa, hogy működött
Bár elsőre jó ötletnek tűnik két vagy több negatív GDP-növekedéssel járó negyedév után – bízva a gazdaság gyors talpra állásában – bevásárolni magyar részvényekből, a történelmi példák alapján jobb stratégia még hónapokig kivárni a vételekkel.
A vezető részvények historikus árfolyammozgását áttekintve az látszik, hogy a zsugorodást hozó időszak utáni hónapokban még elég nagy kockázattal jár belevenni a magyar blue chipekbe. Ha hinni lehet a múltbéli példáknak, akkor legalább egy negyedévet
érdemes kivárni a részvényvásárlásokkal, mert több alkalommal is egészen durva árfolyamesések jellemezték ezt a törékeny időszakot.
Nagy ütést szenvedett el a magyar gazdaság a Covid-járvány kirobbanásakor, 2020-ban; főleg a második negyedév 14,4 százalékos visszaesése volt kiugró, az első negyedév csak félszázalékos csökkenést hozott. Ez az év is jó példa rá, hogy két rázós negyedév után még idő kell ahhoz, hogy a részvénypiacok magukhoz térjenek.
Az OTP Bank részvényeivel 2020 júliusában 10 800–10 900 forinton kereskedtek, de innen szeptember végéig még tovább esett az árfolyam. A fordulat 9000 forint alatt jött el, ahonnan viszont már három hónap szinte korrekció nélküli emelkedés következett, az utolsó negyedévben 13 200 forintig meneteltek az OTP-papírok. Még inkább türelmesnek kellett lenni a Mol piacán, hiába fordult már növekedőre a harmadik negyedévben a gazdaság, az olajtársaság részvényei az év közepén látott 1800 forintról egészen november elejéig lefelé tartottak, hogy az év utolsó két hónapjában 1500-ról 2190 forintra rakétázzanak. Az üdítő kivételt a Richter-papírok jelentették ebben az időszakban. A tankönyvi példák szerint
az egészségügyi iparágakban működő cégek jobban átvészelik a gazdasági recessziót, ez 2020-ban is beigazolódott: amikor a harmadik negyedév elkezdődött, a Richter részvényét 6500 forintra értékelte a piac, és utána ez alá szinte már csak pillanatokra tért vissza az árfolyam, amely az év végére 7365 forintra szépített.
A 2012-es recesszió (első negyedév: mínusz 1,8 százalék, második negyedév: mínusz 0,6 százalék) utáni időszakban viszont épp a Richter volt a leggyengébb blue chip: a második fél évet 3700 forinton indította, hat hónapra rá pedig 3600 forinton fejezte be a kereskedést. A Mol–OTP-páros sokkal jobban szerepelt, az olajtársaság részvénye 2050 forintról 2240-ig lépdelt, a tuti befektetésnek pedig a hazai bankpapír bizonyult, amely fél év alatt 16 százalékos árfolyampluszt könyvelhetett el.
Három gyatra negyedév, 1500 forint alatt az OTP
A legérdekesebb időszak 2008 második fele és 2009 első három hónapja, itt sorrendben 0,2, 3,5 és 4,1 százalékkal esett vissza a GDP az előző negyedévekhez képest. Ezekre a hónapokra valószínűleg minden OTP-részvényes emlékszik: a 2009-es év 3000 forintos OTP-árfolyammal indult, de innen még több mint a felére esett a bankpapír kurzusa márciusra. Az év közepén viszont már 3500 forintos árfolyamnak örülhettek, akik az 1500 forint alatti árfolyamot hozó pánik idején bevásároltak. Hasonló hullámvasút jellemezte a Richter és a Mol piacát is annyi különbséggel, hogy a márciusi mélypontok nem voltak annyira fájdalmasak, mint ami az OTP befektetőire várt.
Zsugorodással indult a magyar gazdaság 2007-ben is, az első 1,2 százalékos, míg a második negyedév 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel. A vezető részvények ezúttal külön utakon jártak az ezt követő hat hónapban. A Richter árfolyama 3670-ről 4000 forintig emelkedett,
a Mol–OTP-páros viszont alaposan letesztelte a befektetők idegrendszerét.
A 2007-es év közepén, elméletileg épp a gazdaság talpra állásának kezdetén 10 600 forintba kerülő OTP-papírok az év végére 8670 forintig csúsztak vissza, de ez még csak előszele volt annak, ami a következő másfél évben várt a részvényesekre, tehát recesszió után talpra állás ide vagy oda, 2007 második felében is inkább kerülni kellett a hazai részvényeket.
Aki viszont már idén februárban bevásárolt a magyar vezető részvényekből – miután megérkezett a KSH adat a két negatív negyedévről – jól járt. Az OTP-vel például a 300 forintos osztalékhatás nélkül 20 százalékot lehetett keresni, és azóta a BUX is 19 százalékkal magasabb értéken forog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.