Meglepően jól állja a sarat az arany a bivalyerős dollár árnyékában

Az elmúlt napok energikus dollárerősödését meglepően jól bírta az arany, hiszen a harmatgyenge, szerdán éjjel 1,072 alá is bekukkantó euró-dollárral szemben még mindig 1950 dollár közelében jár az unciánkénti decemberi határidős kurzusa a New York-i NYMEX-en, ami havi vagy akár féléves távon is inkább a felső régióba tartozik. Év eleje óta amúgy a sárga fém árfolyama az 1817 és a 2055 dolláros szélső értékek között forgolódik.

Az Erste Bank szerint 

A 10 éves dollárkötvény hozama viszont 4,31 százalékra nőtt, ami magasabb, mint a múlt héten. Az általános befektetői vélemény szerint az infláció megfékezéséhez a Fednek már nem kell lényegesen megemelnie a kamatszintet, de a mostani alapkamat huzamosabb ideig, akár évekig is maradhat, ami az arany vonzerejét jócskán csökkenti, annak ellenére, hogy egyre sűrűbben cikkeznek az amerikai gazdaság lehűléséről is.

Ráadásul a kínai gazdaság lassulásáról és az ottani ingatlanpiac összeomlásközeli állapotáról megjelent kedvezőtlen hírek – megspékelve a szaúdi és az orosz termeléscsökkentés bejelentésére megugró olajárakkal – nyugtalanságot keltettek a piacokon, s így a befektetők ismételten a menedéket jelentő amerikai dollár felé veszik az irányt. Ez pedig nagyon nem jó az aranynak.

A negatívumokat némileg ellensúlyozza, hogy az Egyesült Államokban mostanában érkeznek vissza a tőketulajdonosok a nyári szabadságukról, azaz minden piaci szegmensben szignifikáns forrásbeáramlással lehet számolni, ami ugyanakkor volatilis kereskedéssel járhat.

Az inflációs nyomásra ráadásul a világ számos táján történelmi beidegződések hatására éppen aranyvásárlással reagál a lakosság, a Financial Times például arról írt cikket, hogy a deflációból kilépő Japánban is ez a helyzet, ahol a napokban a kisbefektetők szabályosan megrohamozták az aranyat árusító cégeket, az azonnali kiskereskedelmi árfolyam pedig soha nem látott, 10 ezer jen feletti csúcsokra emelkedett.

A japánokat persze az orosz–ukrán háborún és az amerikai–kínai feszültségeken túl az is az arany felé tereli, hogy a tokiói központi bank a 3,1 százalékos augusztusi maginfláció dacára még mindig nem adta fel ultralaza monetáris politikáját, ergo még mindig nem bukkantak fel egy esetleges kamatemelés körvonalai a láthatáron. A Goldman Sachs mindezért a jelenlegi 147,4-es dollár-jen keresztet féléves távon már 155 jenes magasságban látja.

Visszatérve a világ legerősebb gazdaságára, a piacok a héten a Fed kamatdöntő testületének tagjaitól várják a további jelzéseket az amerikai monetáris politikával kapcsolatban, rögtön szerdán Lorie Logan dallasi Fed-elnök kezdheti a sort. 

Csütörtökön Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke, valamint John Williams és Michelle Bowman fog beszélni.

A beszédek közvetlenül a Fed kommunikációs szünetét megelőzően hangzanak el, a szeptember 19-én és 20-án tartandó kétnapos ülés előtt. A központi bank várhatóan az Investing.com befektetési hírportál szerint sem változtat a kamatlábakon, a gazdasági aktivitás lehűlésére utaló jelek közepette.

A Fed azonban várhatóan továbbra is fenntartja héjaretorikáját, lévén az infláció továbbra is ragadós, a munkaerőpiac pedig robusztus. Mindez pedig nem éppen az arany és a többi nemesfém malmára hajtja a vizet az év hátralévő részében.