Recesszióba zuhanhat Amerika, miközben még a csapból is a puha landolási várakozások folynak

Minél hangosabban szajkózza a média, hogy igenis elérhető lehet a puha landolás Amerikában egy nehéz gazdasági időszakot követően, annál nagyobb az esélye annak, hogy a világ legnagyobb piaca rövidesen recesszióba csúszik. Az optimista hangok orkánja idén nyár végén gyakorlatilag fülsüketítővé vált a tengerentúlon, a recesszió pedig rohamosan közeleg – állítják a Bloomberg elemzői, akik több szempontot is találtak, melyek szerint gyakorlatilag esélytelennek mondható, hogy az amerikai gazdaság elkerülheti a visszaesést.

Csúcsra fut az optimizmus, mielőtt beüt a krach...

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy puhán landol majd az amerikai gazdaság – jelentette be Janet Yellen jelenlegi amerikai pénzügyminiszter még 2007-ben, a San Francisco-i Fed elnökeként nem egészen két hónappal azelőtt, hogy a teljes világgazdaság belefordult volna a 2008-as nagy pénzügyi válságba.

Yellen ugyanakkor korántsem volt egyedül optimizmusában: a Bloomberg kutatása szerint ugyanis ahogy nő az újságokban a puha landolás említésének darabszáma, úgy válik gyakorlatilag egyre biztosabbá, hogy valamikor a közeljövőben recesszióba fordul majd az amerikai gépezet. Ez a tézis igaznak bizonyult a 2000-es évek elején, 2008-ban, de még a 2020-as Covid-válságot megelőzően is.

Az előrejelzések ordító pontatlansága az elemzők szerint alapvetően annak tudható be, hogy az emberi agy kifejezetten nehezen képes nem lineáris folyamatokban gondolkozni, és ez a Fed mostani, munkanélküliségről szóló kilátásaiban is megmutatkozik. A szakértők szerint ugyanis míg a jegybank 30 bázispontos, lineárisan növekvő mutatóval számol, egy válság kitörés esetén korántsem a korábbi folyamatokat követve megy végbe a növekedés, hanem robbanásszerűen ugrik meg, ennek hatása pedig a teljes gazdaságra tovagyűrűzik.

... és a Fed monumentális kamatemelésének teljes hatását még nem is érzik a piacok

Milton Friedman óta közhely a monetáris politikában, hogy a jegybankárok által hozott döntések hatásai késleltetve jelennek meg a gazdasági mutatók alakulásában. A késleltetés mértéke azonban nem csak recesszióról recesszióra változik, de még a gazdaság különböző részeire is más és más idő elteltével fejti ki hatását.

Az elemzők rámutatnak: az amerikai részvénypiac például szárnyal az idén (igaz, olyan fejnehézséggel teszi mindezt, hogy a Nasdaq indexét felül is kellett súlyozni miatta), a lakáseladások száma pedig ismét emelkedésnek indult – ez a két mutató reagál azonban a leggyorsabban a monetáris döntésekre, így a tágabb átfutási időt tekintve benchmarkként nehezen használhatók.

A recesszió megállapításának szempontjából talán legfontosabb mutató, a munkaerőpiaci helyzet alakulása, azonban átlagosan 18-24 hónapos késéssel követi csak le a monetáris politikai döntéseket – azaz a történelmi, 525 bázispontos emelési dömping hatása leghamarabb jövő év elején jelenhet majd meg a legrelevánsabb adatok terén. Mindezt úgy, hogy az még korántsem biztos, hogy a Fed már befejezte a szigorítást.

Már az idén megkezdődhet a recesszió

A recesszió hivatalos megállapítására ugyan általában a visszaesés megkezdődését követően csak pár hónappal kerül sor az erre jogosult amerikai közgazdasági kutatóközpont (NBER) által, a Bloomberg döntésüket előrejelző modellje szerint a szervezet a recessziós időszak kezdőpontját az idei év utolsó hónapjainak egyikére teszi majd.

A modell azonban az elmúlt napokban megjelent újabb félelmekkel, mint az autógyártók sztrájkja, a diákhitelek törlesztésének folytatása, az olajár emelkedése, az egyre inverzebbé váló hozamgörbe, a kínai gazdasági visszaesés, és a továbbra is a pakliban lévő amerikai kormányzati leállás eshetőségével még nem is számol teljes mértékben.

A lakosság zsebei eközben kiürülnek, a bankok pedig folyamatosan szigorítanak

A puha landolásban a lakosság vásárlóerejének is nagy szerepe lenne, még ha recessziós előrejelzésre nem is lehet ezt a mutatót tökéletesen felhasználni. Az amerikaiak zsebei azonban lassan teljes kiürülnek. A San Francisco-i Fed számításai szerint a tengerentúli lakosság extra megtakarításai, melyekre a Covid alatt tettek szert, szeptemberre teljesen elapadhatnak, a Bloomberg modellje szerint a lakosság alsó 80 százalékának már most kevesebb pénze van, mint volt a pandémia előtt – ez pedig kifejezetten fájdalmasan hathat a GDP-re, mivel a harmadik negyedéves gazdasági teljesítményben hatalmas szerepet kaptak az olyan lakossági kiadások, mint a Barbie és az Oppenheimer filmekre, valamint Taylor Swift turnéjára elköltött 8,5 milliárd dollár.

A zsebek kiürülnek, a hitelek pedig drágák, és egyre nehezebben érhetők el: a közepes- és nagy méretű bankok közel fele ugyanis már most szigorítja a vállalati hitelekhez jutás kritériumait, ami a 2008-as válság óta a legmagasabb arány – rendelkezésükre álló tőke nélkül pedig visszaesnek a befektetések és a munkaerőfelvétel üteme is, ennek hatását pedig már az idei utolsó negyedévben megérezheti az amerikai gazdaság.

Vannak azonban optimista hangok is

Chris Waller, a Fed egyik bankára szerint a munkanélküliség emelkedése nélkül is csökkenthető a béremelkedési hullám: véleménye szerint a betöltetlen álláshelyek betöltésével csökken a bérnyomás, ezáltal az infláció mértéke is – bizonyos adatok egyelőre igazat is adnak érvelésének.

A mesterséges intelligencia térnyerésével együtt növekvő produktivitás is a recesszió ellen léphet fel, ahogy a bideni iparpolitika befektetésösztönző hatása is elősegítheti a gazdasági visszaesés elkerülését.

a Fed várható szigorú kamatpolitikája, az autógyártók sztrájkja, a diákhitel-törlesztések újraindulása, a növekvő olajár és a lassuló globális gazdaság ugyanis együttesen minden bizonnyal túl nagy falatnak bizonyulhat  még a világ legnagyobb gazdasága számára is.