Újabb ötven hazai cég vált tőzsdeképessé
Az idén csatlakozó 50 céggel a BÉT50-közösség immár 400 tagot számlál, ami számottevő gazdasági erőt képvisel. A mai napon, azaz csütörtökön nyolcadjára jelent meg friss BÉT50-kiadványunk, amely a tőzsdeképes cégek klubjának új tagjait mutatja be – nyitotta meg a megjelenés alkalmából rendezett konferenciát Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója.
A 2023-as kiadványba kerülő ötvenek 2022-ben összesen 595 milliárd forint árbevételt és 74 milliárd EBITDA-t értek el. Az ágazati összetétel pedig úgy alakult, hogy 17 gyártással, 12 kereskedelemmel, 5-5 IT-vel és építőiparral, 3 pedig energetikával foglalkozik.
Virág Barnabás: sok a spiritusz a magyar gazdaságban
Nagyon sok spiritusz van a magyar gazdaságban, a jegybank elemzése szerint nem csupán 400, hanem legalább 1100 olyan cég van idehaza, amelyben nagy tartalékok vannak még – ezt már Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta előadásában.
Virág Barnabás szerint a hazai makrogazdaságot érintően ugyancsak jó hír, hogy bár tavaly évtizedek óta nem látott inflációs hullám söpört végig a világon, év végétől már csökkenő pályára állt az áremelkedések üteme, ami a következő két hónapban Magyarországon is 10 százalék alá mérséklődik.
A hosszú kötvényhozamok a globálisan meghatározó piacokon viszont még mindig rendkívül magas szinten ragadtak, húzós ára van a pénznek. Ennek az infláción kívül további oka a világgazdaság töredezése is. Az arab és távol-keleti gazdaságok elkezdték a kitárazást a fejlett kötvénypiacokról, miközben a nyugati államok lendületesen költekeznek, például fegyverkezésre.
A magas hosszú hozamokkal párhuzamosan visszatértek a reálkamatok is a fejlett gazdaságokba, aminek jelentős tőkeelszívó hatása van a feltörekvő országokból, és ami ellen Magyarországon is védekezni kell annak ellenére is, hogy a munkaerőpiac stabil maradt.
A jegybankok már csak ezért is mindenképpen el akarják kerülni a 70-es évek hibáját, amikor túl hamar győzelmet hirdettek az inflációval szembeni harcban, és később extra nehézséget okozott a makacs vendég elűzése.
Magyarországon a kormányzat és a jegybank összehangolt munkája nyomán hatalmas eredményeket sikerült elérni ebben az évben, néhány hónapon belül 10 százalék alá esik az áremelkedés üteme, és visszatérünk a régiós mezőnybe. Az utóbbi hónapok havi inflációs adatai egyébként már illeszkednek a térségi trendekbe. A küzdelmet azonban jövőre is folytatni kell egészen az infláció feletti totális győzelemig.
A versenyképességhez ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy a cégek és az egész magyar gazdaság gyorsan adaptálódjanak az állandó változásokhoz, hiszen senki sem tudja jelenleg, mi lesz 5-6 év múlva, ám az biztos, hogy folyamatos marad a változások sora. A jegybank nem aggódik, mivel – mint elhangzott – számos nagy jövőt ígérő cég tevékenykedik az országban.
Végh Richárd: sikeres évet zárhat a BÉT
A jegybank alelnökétől ismét Végh Richárd vette át a szót, aki előadásában kiemelte, az ismert nehézségek dacára nagyon pozitív évet zárhat a BÉT.
A BUX index ősszel új csúcsra emelkedett. Mind a blue chipek, mind egy lépcsőfokkal lejjebb, a BUX kosarában szintén szereplő közepes méretű tőzsdei cégek is állták a sarat, sőt jellemzően növelték profitjukat.
A BÉT vezetése és munkatársai azonban nem dőlhetnek hátra, s hogy ez mennyire így van, azt igazolja az idei BÉT50 megjelenése is, mivel az abban bemutatott társaságok lehetnek a következő tőzsdére lépők.
A börze pedig várja a cégeket, számos program, mint például a Mentor és az ELITE Program, illetve egy komplett infrastruktúra áll a rendelkezésükre, ám ami a legfontosabb, 89 000 milliárd forintra nőtt a hazai háztartások pénzügyi vagyona, amely a sikeres tőzsdei befektetéseket is kutatja, keresi.
Szabó Levente: jövőre jön a hitelezési fordulat
Arról pedig, hogy miként alakult idén a magyar cégek forrásbevonása, már Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese beszélt, aki kiemelte, a kkv-k hitelfelvételében 2023 eddig eltelt részében a kamattámogatott konstrukciók és a forgóeszközhitelek domináltak.
A magas forintkamatok mellett pedig a külpiacokon értékesítő közép- és nagyvállalatok esetében nőtt a devizahitelek szerepe.
A hitelfelvételi kedvre ugyanakkor szignifikánsan hatott, hogy a gazdasági ágazatok közül idén lejtőre került az építőipar, mivel csökkentek a megrendelései. Hasonló cipőben jár az ingatlanpiac is, de ha mérséklődnek a kamatok, ebben a szegmensben gyorsan irányt válthat a trend, persze ezt inkább csak 2025-től várják.
Zsugorodott a kereskedelem árbevétele is, bár már jövőre ledolgozhatja idei veszteségét. A turizmus főként a pandémiás korlátozások alól kiszabadult külföldi turisták miatt idén már nőni tudott.
A járműipar szinten maradt, ami jövőre is jellemző maradhat. Az agrárium pedig idén stagnált, jövőre viszont már felfelé vezethet az útja.
A bankok már alig várják a hitelezés felpörgését, jövő év második felében pozitív hitelezési fordulatra számítanak, aminek – vélte Szabó Levente – elébe is mennek majd kedvezőbb feltételekkel.
A hitelezésen túl a magyar cégvilágban megindult forrásbevonás diverzifikációja is, a jegybank kötvényprogramjának is köszönhetően, de a részvénypiac fejlődése és a kockázati tőke erősödő szerepe is szembeötlő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.