Több mint négyéves mélységben jár a kínai technológiai szektor vállalatainak részvényindexe, a nemzetközi tőke pedig folyamatosan menekül a piacról, immáron hosszú hónapok óta. A várva várt fordulat előjelei pedig továbbra sem mutatkoznak.
A távol-keleti ország drasztikus ázsióvesztése mögött geopolitikai, belpolitikai és gazdasági okokat is bőven megtalálni: Kína ugyanis az idén évek óta nem látott mértékben rúgta össze a port az Egyesült Államokkal – elég csak az év eleji, Amerika fölé lebegtetett kémlufira, vagy Tajvan területi integritásának folyamatos fenyegetésére gondolni.
Joe Biden amerikai elnök év közben fokozatosan egyre több büntetőintézkedés vezetett be a kínai iparral szemben, de ezek közül egyértelműen kitűnt, mikor a demokrata elnök megtiltotta az amerikai cégek számára, hogy bizonyos csipeket exportáljanak Kínába, különös tekintettel a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez és működtetéséhez használható félvezetőkre.
A kereskedelmi háború így kifejezetten fájdalmasan érintette a kínai technológiai cégeket.
A képlet gazdasági oldala ugyanakkor legalább ilyen mértékben okolható a mélyrepülésért: a kínai gazdaság ugyan hivatalosan nincs recesszióban, egyre erőteljesebb defláció uralkodik az országban, a kilátások pedig szintén nem kedvezők. Az ország ingatlanpiaca immáron hosszú hónapok óta az összeomlás szélén táncol , melyet még a magyar GDP sokszorosára rúgó kormányzati segélyekkel sem biztos, hogy képesek lesznek elkerülni.
Mindezen felül nemrég csődöt jelentett Kína egyik legnagyobb vagyonkezelője is, több tízmilliárdos károkat előlegezve meg ezzel a lakosság számára.
Évtizedes jogi csatározás és több tízmilliárd dolláros kár lehet az egyik legnagyobb vagyonkezelő örökségeA Zhongzhi kétszer akkora kötelezettséggel rendelkezik, mint tőkével, büntetőper és jogi csatározás vár az egyik legnagyobb kínai vagyonkezelőre, amely a hét végén jelentett fizetésképtelenséget. Több mint ötvenmilliárd dolláros kárra számítanak a szakértők a kínai ingatlanszektor egyik nagybefektetőjének bedőlésével. |
A kínai techszektor vesszőfutásában azonban az ország vezetésének is nagy felelőssége van: a kormányzat ugyanis több mint egy évig folyamatosan a nyakára járt a legnagyobb techguruk cégeinek, tartva azok túlzott megerősödésétől. Az egyik legnagyobb kínai cég, az Alibaba alapítója, Jack Ma például hosszú hónapokra szabályosan eltűnt a nyilvánosság színe elől, többen azt is rebesgették, hogy a milliárdos elhagyta az országot, egyes esetekben pedig már a halálhíre is felröppent.
Ma azonban visszatért, és bejelentette, hogy feldarabolja az Alibabát, hogy aztán az egyes ágait külön-külön is tőzsdére vihesse – kikerülve ezzel a politika célkeresztjéből. Az e-kereskedelmi óriásnál ezzel párhuzamosan jelentős személyi cserék is történtek, új vezérigazgató érkezett Eddie Wu, a vállalat első programozója személyében, miután Daniel Zhang váratlanul lemondott tisztségéről.
A kínai piac egésze ugyanakkor a kormányzat, kiváltképp pedig annak önkormányzatai által felhalmozott adóssághegyek miatt is egyre kevésbé vonzó a külföldi befektetők szemében. Az adósságprobléma olyan szinteket ölt Kínában, hogy Hszi Csin-pingék 15 éve nem látott módon év közben kellett módosítsák a költségvetést, továbbá extra államkötvénykibocsátásra is kényszerültek annak finanszírozására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.