Megtapasztalták a pokol tüzét, de feltámadhatnak az agyonajnározott zöld részvények
Ha nem akar pénzt keresni, fektessen politikai nézeteibe – írja csúfondárosan a The Wall Street Journal, s valóban, a fenntarthatóságba (ESG) fektető környezettudatos befektetőket éppúgy hazavágták az elmúlt időszakban, ahogy a hagyományos szemléletű, mindig kell fegyver és olaj stratégiát követők is megjárták a poklot. Valójában egy jó stratégia van, amely a pénz útját követi, melynek során az árzuhanások vételi lehetőségeket, kedvező beszállási pontokat kínálnak.
Az idei év nem kedvezett az úgynevezett tiszta beruházásoknak. Az S&P 500 két legrosszabbul teljesítő vállalata a napelemes Enphase Energy és SolarEdge Technologies volt, melyek 60-70 százalékot zuhantak. De a hidrogénrészvények is gyengén muzsikáltak, a Plug Power már egy esetleges csődveszélyre is figyelmeztetett.
A szélerőműpark-fejlesztők sorra mondják fel a szerződéseket, a dán Orsted 48 százalékot szánkázott, a floridai székhelyű NextEra Energy 29 százalékot. De ebben az évben az elektromos autók is csalódást okoztak a tőzsdén.
Üdítő kivételt képezett a mémrészvénynek számító Tesla. Nem véletlen, hogy csak ebben az évben 14 milliárd dollár áramlott ki a fenntartható alapokból, amelyek tőkéje így 300 milliárd dollár alá olvadt.
Ám a több hónapos eladói hullámot egyhavi felívelés követte a tőzsdeparketten.
És éppen ilyenkor érdemes összegezni a tőzsdei lejtmenet tanulságait. Az egyik a tisztaenergia-ágazat hitelfüggése. A projekteket jellemzően magas, gyakran 80 százalékos hitelaránnyal finanszírozzák, ezért a magas hozamok tetemes költségemelkedéssel jártak.
Ráadásul a magas hitelfelvételi költségek visszavetették a fogyasztói keresletet a tetőre szerelt napelemek és az elektromos autók iránt, mindkettőt gyakran lízingelik, s a lízingköltségek a kamatoktól függenek. Végül az történt, hogy
akik zöldrészvényeket vásároltak, valójában a kincstárjegyekre kötöttek tőkeáttétes fogadást.
Amíg az alacsony kamatlábak a hosszú távú gondolkodásra és a jövőbe fektetésre ösztönöznek, addig a magas kamatok előtérbe tolják a rövid távú, napi túlélésre játszó stratégiákat. És ez utóbbi nem kedvez a zöldülésnek, amely jövőbeni extra nyereséget ígér.
A kamatok hatását tetézte az Egyesült Államokban a washingtoni adminisztráció, mert ugyan Joe Biden elnök már tavaly aláírta az inflációcsökkentési törvénycsomagot, de annak pontos részleteit mostanáig sem tették közzé teljeskörűen. A bizonytalanságot növeli a politika, Donald Trump esetleges visszatérése ugyanis valószínűleg elzárná a zöldpénzcsapok egy részét.
A tőzsdei hangulat is megalapozta a katasztrófát, mert a zöldmánia idején irreálisan magas értékeléssel vezettek parkettre fenntarthatósági részvényeket.
A korábbi vaskos zöldprémium mára elpárolgott – mondja Velislava Dimitrova, a Fidelity International fenntartható alapjainak vezetője, aki ennek ellenére sem gondolja, hogy a szektor halott lenne.
Bár már a kötvénypiacon sem fizetnek „greeniumot”, vagyis extra árat a zöldkötvényekért, s a tiszta részvényeket sem hájpolják a tőzsdéken, de akiket jobban érdekel a nyereség, mint az ideológia, azok épp most vehetik fontolóra a nagybevásárlást.
Ne tévedjünk, a zöldbefektetéseket is a hozaméhség vezérelte. Mivel a fenntarthatóságba fektetőknek azt ígérték, hogy hosszabb távon nagyobb hozamot érhetnek el, mint a hagyományos részvényekkel, ezért a bányák betemetése helyett, ami veszteségrealizálást jelentett volna, jellemzően az eladások mellett döntöttek, a piszkos eszközöket a fényes tőzsdeparkettről a piacok hátsó udvarába tolva. A lelkes ESG-befektetők azt remélték, hogy a veszteségek majd másoknak fájnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.