A támadások dacára folytatódik a fúziós folyamat a Mol lengyel riválisánál, az ORLEN-nél

Hatalmas, 85 százalékos többséggel szavazta meg kedden a lengyel ORLEN rendkívüli közgyűlése, hogy az energetikai óriás eladja a Gas Storage Poland nevű gáztároló cég részvényeinek 100 százalékát a Gaz-System nevű cégnek – írja a PAP lengyel hírügynökség.

A döntés azért volt különösen jelentős, mert ezzel a konszern eleget tett az ország versenyhivatala által támasztott feltételnek, és folytatódhat a többségi állami tulajdonú, ám a varsói tőzsdén jegyzett PGNiG földgáztermelő és kereskedő vállalat felvásárlása, ami a 2018-ban kezdeményezett, a lengyel energetikában egy bivalyerős nemzeti bajnokot létrehozni kívánó fúziós folyamat utolsó építőkockája. 

Az utolsó pillanatban kapott zöld lámpát a tranzakció

Az utóbbi napokban nagy port felverő vádak miatt pedig a lengyel gazdasági sajtó még kedden reggel sem vette biztosra, hogy az ORLEN-ben 49,9 százalékos részesedéssel rendelkező államkincstár miként szavaz a kérdésben. A Wnp.pl online portál például „komoly esélyt” látott rá, hogy az új kormány által delegált képviselő blokkolni fogja a megállapodást, ami az ORLEN feldarabolásával járt volna.

Ehelyett tehát mehet tovább a folyamat, hiszen a közgyűlési jóváhagyással az ORLEN „végleg és visszavonhatatlanul lemondott” a gáztároló cég tevékenységének ellenőrzéséről, annak ellenére, hogy maga a fizikai tároló továbbra is a tulajdonában marad.

Visszatérve a hat éve az államkincstár által kezdeményezett konszolidációs folyamatra, a tervek arra irányultak, hogy a gáz- és olajszektorban állami részesedéssel működő ORLEN és Lotos, valamint a villamos energiával, azon belül megújulókkal is foglalkozó Energa Group és a PGNiG fúziójával egy regionális energetikai piacvezető céget hozzanak létre.

Egymást kannibalizálták az állami irányítású olajcégek 

Főleg az ORLEN és a Lotos között álltak fenn olyan átfedések, amelyek teljesen észszerűtlenek voltak, hiszen külön-külön versenyeztek – részben egymást kannibalizálva – a lengyel piacon és a környező országokban megjelent multikkal, például a BP-vel és a Shellel, illetve az országban rendkívül sikeres, lengyel magáncéggel, a Moyával.

Az első lépést, azaz a legnagyobb lengyel áramtermelő cég, az Energa Group akvizícióját gyakorlatilag négy hónapon belül lezavarta az ORLEN, az ügylet lezárását már 2020. április elején bejelentették.

Az ily módon már integrált energetikai vállalat fúziója a Lotosszal már nagyobb nehézséget okozott, mivel az európai versenyhatóságtól is meg kellett szerezni rá az engedélyt. A dán Margrethe Vestager irányításával tevékenykedő hatóság pedig számos feltételt szabott, mégpedig – mint minden ilyen esetben – határidővel. Ezek közé tartozott, hogy a Lotos bizonyos eszközeit adja el a versenykorlátozó piaci koncentráció kialakulásának megelőzése érdekében.

A feltételeket az ORLEN Vestagerék megelégedésére egyebek között úgy teljesítette, hogy a Molnak 610 millió dollár, azaz 220 milliárd forint fejében értékesítette a Lotos 400 lengyelországi benzinkútját, míg a Saudi Aramco 30 százalékos részesedést vett a vállalat gdanski olajfinomítójában. Cserében egyébként az ORLEN is vett a Moltól 185 magyarországi és szlovákiai kutat.

A részvényesek majdnem egyhangúlag hagyták jóvá a fúziót

Az Európai Bizottságtól kapott jóváhagyást követően, 2022 nyarán a Lotos részvényesei 99 százalékos, míg az ORLEN részvényesei 98,3 százalékos többséggel voksoltak az egyesülésre, amely augusztus 1-jén lépett hatályba.

Bár a Business Insider lengyel kiadása az ORLEN részvényeinek aktuálisan alacsony értékeltségére hivatkozva nem tartja sikeresnek sem a fúziót, sem az azt levezénylő Daniel Obajtek – azóta már felmentett – elnök-vezérigazgató teljesítményét, ám elismeri, hogy az egyesült vállalat tőzsdei kapitalizációja 45 milliárd zlotyról (1 zloty = 90 forint) Obajtek lemondatásáig, azaz hétfőig 72,7 milliárdra nőtt.

A részvények árfolyama ugyanakkor eközben 99 zlotyról 67 zlotyra esett, és minden mutató szerint olcsóbb a versenytársainál – mondta a portálnak Lukasz Prokopiuk, a lengyel DM BOS részvényelemzője.

Daniel Obajtek elnöksége az ORLEN-nél két jelszóval illusztrálható: nagyszerű fúziók és kiváló piaci környezet – ezt már Kamil Kliszcz, a BM mBank elemzője fejtette ki a lapnak.

Az első az Energa, a PGNiG és a Lotos vonzó áron történő felvásárlását takarja, a második pedig a soha nem látott finomítói árréseket és a rendkívül magas olaj- és gázárakat. Aranyidők voltak ezek az üzletág számára, így az ORLEN eredményei is rekordot döntöttek – jegyzi meg.

Az ORLEN csoport árbevétele 2022-ben 277,5 milliárd zloty, a teljes nettó nyereség pedig 33,6 milliárd zloty volt. A konszern 2023 első három negyedéve után pedig már 260,3 milliárd zloty árbevételnél és 17,1 milliárd zloty nettó nyereségnél tart, miközben a 44. helyre futott be a legnagyobb európai vállalatok friss listáján.

Másfelől Obajteknek nem sikerült ezekkel az előnyökkel, az olcsó felvásárlásokkal és a vonzó osztalékpolitikával az ORLEN-részvények tőzsdei értékét növelnie. Az elemző szerint például nagy hiba volt, hogy a felerészben állami tulajdonban álló vállalat nem hárította át az adóemeléseket a fogyasztókra, és tavaly példátlan mértékben csökkentette az üzemanyagárakat, ami több milliárd zloty elvesztett árrésébe került a vállalatnak – magyarázza Kliszcz.

Noha az eredmények egyébként jók voltak, de a vállalatnak pénzt kell keresnie, és nem helyes a nyereséget a fogyasztókkal megosztani azon túl, amit a marketingstratégia megkíván. Ráadásul voltak a cégnek drága és megkérdőjelezhető petrolkémiai beruházásai is, amelyek hasznáról nem tudták a részvényeseket meggyőzni – teszi hozzá.

A Saudi Aramco a tüske a köröm alatt

A legfőbb vádpont Obajtekkel szemben azonban, hogy az állami számvevőszék (NIK) friss közleménye szerint anno 5 milliárd zlotyval olcsóbban adta el a Lotos eszközeit valós forgalmi értéküknél. Bár ezt a véleményt a lengyel „ÁSZ” egyelőre független szakvéleménnyel nem támasztotta alá, az mindenesetre érdekes, hogy csupán az Aramco tulajdonszerzésével kapcsolatban közöltek részletes számokat.

A NIK szerint az olajfinomítóban vásárolt 30 százalékos részesedés értéke 4,6 milliárd zloty volt, de a túlnyomórészt szaúdi állami tulajdonban álló energetikai vállalat mindössze 1,15 milliárd zlotyt fizetett érte.

A Molnak nincs mitől tartania

A Business Insider amúgy a Ratatics Péterrel – a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatójával, az INA igazgatóságának elnökével – február 2-án készített egy interjút a tárgyban, amelyben arról kérdezték, hogy a Molnál nem tartanak-e a tranzakció vizsgálatának eredményétől, amire a Mol-vezető a következőt válaszolta: „Nem, nincs mitől félnünk. A feladatainkra, a vállalkozásunkra koncentrálunk. Az én gondom a kínálatunk javítása, a jó minőségű üzemanyag és a lehető legjobb kávé. Azt várom el a csapattól is, hogy a vállalat fejlődésére összpontosítson. Mindenkinek azt kell tennie, amit a hivatása megkíván. A politikusok politizáljanak, az üzemanyagcégek pedig árulják az üzemanyagot.”

A Mol célja pedig az, hogy a lengyel üzemanyag-kiskereskedelemben feljöjjön az ORLEN mögötti második helyre, ehhez pedig még számos új kutat kell építenie, nem lesz elég a jelenlegi 480 töltőállomás.