Március van, és recseg-ropog az amerikai bankrendszer

Pénteken napon belül 25 százalékot zuhant a New York Community Bancorp (NYCB). Ez a pénzintézet vásárolta fel a tavaly márciusi bankpánik idején csődbe jutott Signature Bank eszközeit. Január végén épp az akvizícióval magyarázta a veszteséget és az osztalékcsökkentést. Aztán februárban bóvliba csapták a hitelminősítők. Most az okozott pánikot, hogy a menedzsment csütörtökön közölte: a kereskedelmi ingatlanok értékcsökkenésével összefüggő hitelkönyvi kockázatokat tárt fel egy belső ellenőrzés.    

Az amerikai középbankok, vagyis a 100–250 milliárd dolláros eszközértékű pénzintézetek tavaly kerültek az érdeklődés középpontjába, miután 

produkálta gyors egymásutánjában a Szilícium-völgy technológiai startupjait kiszolgáló SVB, a kriptopiacon is érdekelt Signature Bank és az elit ügyfelekre fókuszáló First Republic. Bár a  2010-es Dodd–Frank-féle Wall Street-reform és fogyasztóvédelmi törvény a középbankok szigorú ellenőrzését is előírta, a Trump-érában jelentősen fellazították a szabályozást. Például 250 milliárd dollárról 50 milliárd dolláros eszközértékre vitték le az automatikus banki stressztesztek plafonértékét. Ezért a bankfelügyelet csak a kisbankokat monitorozta különös gonddal. A nagybankokat pedig a 2008-as pénzügyi válság során a nagy bankmentő programokban feltőkésítették. A középbankok felügyeletét csak a tavaly márciusi bankpánik után szigorították újra. 

Megágyazott a mostani hangulatnak, hogy már januárban sorjáztak az aggasztó hírek az amerikai középbanki szektorból, melynek kilátásait tovább rontja, hogy a Fed még ebben a hónapban  elzárja a tavalyi bankpánik idején nyitott válságkezelő hitelkeret olcsó forrását. 

mert most márciustól a közkeletű tőzsdei forgatókönyvek visszaesést jósolnak a piacon.