Az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjának finomhangolását várják a jövő héten az ING elemzői. Ami már a júniusi kamatcsökkentés előtt söpörheti tisztára az utat, de a március 7-i ülésen még minden korábbinál hevesebb vitát várnak. A mérleg egyik serpenyőjében a csökkenő infláció és az eurózóna gazdaságának gyengesége, míg a másik serpenyőben a makacs maginfláció, különösen a szolgáltatások inflációja, a bérek alakulásával kapcsolatos bizonytalanság és az eurózóna gazdasági fellendülésébe vetett hit. Valószínű, hogy a jövő héten még az azonnali kamatcsökkentés elleni érvek nyomhatnak többet a latban. Júniusra azonban már elegendő adat állhat a jegybankárok rendelkezésére, hogy végre eldöntsék az infláció tendenciáját.
Az ING szerint az egyik fontos hangsúlyeltolódás az EKB prognózisainak háttérbe szorulása lehet. Eddig elsődleges érvként használták a jegybankárok a saját gazdasági előrejelzéseiket. Ám
ezek fundamentumai túlságosan piacérzékenyek.
Az olyan, úgynevezett technikai alapvetésekről van szó, mint az olaj- és gázárak meg a kamatlábak, amelyek február első heteiben az EKB inflációs előrejelzéseit lefelé módosították, az elmúlt napokban meg felfelé.
Ennél is izgalmasabb lehet, hogy a gyors döntéseiről és merész irányváltásairól ismert EKB
a jövő heti ülésen várhatóan újra óvatosan módosítja az inflációs értékelését,
s fokozatosan nyit ajtót a júniusi kamatcsökkentéseknek. Az is a fokozatosságot jelzi, hogy korábban nem is használták a kamatcsökkentés kifejezést, míg most már ott tartanak, hogy korai lenne a kamatcsökkentésről beszélni. Az ING szerint az is a monetáris politikai irányvonal közelgő változását jelezné, ha az EKB a kockázatértékelését mind az inflációs, mind a növekedési előrejelzésekhez igazítaná, egyszerre két célra fókuszálva.
Fontos mellékszála lehetne a kommunikáció újrahangolásának,
ha Christine Lagarde EKB-elnök magához ragadná a karmesteri pálcát, s véget vetne a jegybankári nyilatkozatok fülsértő kakofóniájának.
Három kritérium teljesülése esetén kezdene kamatcsökkentésbe az EKB – legalábbis a piac most ezt gondolja. Nevezetesen, ha a hosszú távú előrejelzések 2 százalékos inflációt mutatnak, ha a nominálbérek növekedése 4 százalék körüli szintre csökken, s a tényleges infláció néhány hónapig 2,5 százalék körül alakul. Ha 3 százalékos infláció mellett vágnának kamatot, akkor az EKB hitelessége sérülne. Az ING szerint elegáns lenne,
ha az EKB pontosítaná a kamatcsökkentés feltételeit.
Bár most a spekulációk az első kamatcsökkentés időzítésére irányulnak, legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen gyorsan vágják a kamatot, s hogy mennyire lesz mélyreható a kamatcsökkentés. Vajon meddig megy el az EKB?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.