Újra az eurónak áll a zászló – zsákolják az európai devizát a befektetők
A londoni székhelyű OMFIF agytröszt által megkérdezett 75 központi bank közül nagyjából minden ötödik számít az euróállomány növelésére a tartalékaiban a következő két évben, míg csupán 7 százalékuk helyezte kilátásba euróállománya csökkentését – írja a Reuters.
Nocsak, egyre jobban kedvelik az eurót
Ez azt jelenti, hogy a nettó kereslet magasabb volt az euró iránt, mint bármely más valuta iránt a vizsgált időszakban, és a közösségi deviza kedveltsége óriásit ugrott a 2021-es és 2022-es felmérésekhez képest az összesen közel 5 ezermilliárd dollárt kezelő jegybankárok körében.
Persze a szentiment változása csupán évek múlva csapódhat le a globális tartalékok alakulásában. Jelenleg ugyanis még mindig a dollár teszi ki a glóbusz pénztartalékának a 60 százalékát, az euró aránya mindössze 20 százalékos.
Az EKB kamatemelése adta meg a jelet a fordulatra
A megítélésbeli fordulatot egyébként az Európai Központi Bank (EKB) 2022-es döntése indította el, amellyel kilépett a negatív kamatlábak zónájából, az euróövezeti államkötvények hozamát csaknem egy évtized után ismét nulla százalék fölé emelve. A központot követték az egyes országok is, a német 10 éves kötvényhozam például 2022 vége óta 1,9 százalék felett mozog.
Most, hogy az euró hozamot termel, a tartalékkezelők növelni akarják az euró arányát devizaállományukban, a dollártól pedig kifejezetten távolodnának
– mondta Taylor Pearce, az OMFIF vezető közgazdásza.
A lengyel központi banknál, amelynek tartalékaiban a dollárban és euróban denominált eszközök dominálnak, bár nem adták meg, hogy változtatnak-e tartalékaik megoszlásán, úgy vélik:
Az euróövezeti államkötvények középtávú hozama várhatóan jelentősen javul, ami minden bizonnyal növeli az eszközosztály vonzerejét.
A román jegybank viszont közölte, hogy az euró célsúlyát 40–75 százalékra lövi be tartalékaiban az aktuális 59 százalékhoz mérten.
Büntetik a dollárt
Míg az európai energiaügyi sokk és az orosz–ukrán háború rengeteget ártott az eurónak, az Egyesült Államok és Kína rivalizálása és az orosz–amerikai ellentétek fokozódása éppen fordított irányban hat.
A dollártól való elfordulást erősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, mivel ez arra késztette a kínai elemzőket, hogy felmérjék, hogyan lehetne enyhíteni a dollárnak való kitettségen, amiből a többi tartalékvaluta, köztük az euró is profitálhat.
„Európa nem igazán követte az Egyesült Államok külpolitikáját Kína vagy a Közel-Kelet esetében” – mondta a Reutersnek Stephen Jen, az Eurizon SLJ Capital vezérigazgatója.
A tartalékok egyensúlyának az eltolódása a dollárról az euró felé ezért nagyon is logikus
– tette hozzá.
Az IMF adatai szerint a dollár részesedése a teljes devizatartalékokból a 2000-es 72 százalék körüli értékről 2023-ra 59 százalékra csökkent.
Bár még mindig eltörpül a 26 500 milliárd dolláros amerikai kincstárjegypiac mellett, a „biztonságos” európai eszközöknek lendületet adtak a kiadások finanszírozására szolgáló megugró kötvényeladások és a járvány utáni fellendüléshez szükséges 800 milliárd eurós közös uniós kötvénykibocsátás is. Emellett további közös kibocsátásokról is szó van védelmi célokra.
Az ázsiai és afrikai befektetők is zsákolják az eurót
Belgiumban a nem európai befektetők kereslete a 10 éves kötvények iránt megduplázódott egy év alatt.
A külföldi befektetők többsége ázsiai, és főként a központi bankoknak köszönhető
– jelentette ki Maric Post, a belga államkincstár vezetője.
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) által idén végrehajtott három kötvénykibocsátásból kettőt nagyjából egyharmad arányban az ázsiai befektetők jegyeztek le, ami a szervezet szerint érzékelhető növekedés az elmúlt évekhez képest.
„Ázsia legnagyobb gazdaságai mellett néhány kisebb kaliberű befektető is elkezdett vásárolni, amit nagyon pozitív dolognak látok, és a közel-keleti befektetők mellett megjelentek a színen az afrikai befektetők is. A piacon ugyanis pozitívumként értékelték az európai kohéziót és egységet a pandémia és az ukrajnai háború során” – emelte ki az EFSF és az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi igazgatója, Kalin Anev Janse.
„Korábban alig tudtam eladni »Európát«, a befektetői találkozókon megmosolyogtak, ha kedvezően nyilatkoztam az övezetről” – tette hozzá.
Most viszont, ha azt mondom, hogy pozitívan állok az eurózónához, azt mondják, hogy igen, egyetértünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.