Kína acéldömpinggel sokkolja a világpiacot, de nem bír az amerikai védővámmal
Nem véletlenül lett az amerikai elnökválasztás egyik kiemelt kampánytémája a protekcionizmus. Biden elnök drasztikusan emelné a kínai acélárura és alumíniumtermékre kivetett védővámokat. Mióta ingatlanszektora gyöngélkedik, azóta Kína dömpingáron önti a világpiacra a belföldön eladhatatlan acéltermékeket. A kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok sikeresen védi belső piacát a vámokkal.
Kína acélexportja 33 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Miután gyakorlatilag leálltak a nagy építkezések, a kínai acéltermelők a külföldi piacokra öntik a felhalmozott készleteiket. Az idén februárig tartó 12 hónapban Kína 95 millió tonna acélt exportált a pekingi vámadatok szerint, s ez a mennyiség meghaladja az Egyesült Államok teljes évi acélfelhasználására vonatkozó becsléseket.
Ráadásul
Peking ösztönzi az ipari beruházásokat, hogy felpörgesse lassuló gazdaságát,
miközben az ingatlanpiac pang, s a fogyasztói kiadások sem bővülnek. Az eredmény az export robbanása, ami a 2000-es évek elejének kínai sokkjára emlékeztet.
Biden elnök szerdán Pennsylvaniában arról beszélt, hogy a kínai acéltermékek vámját 7,5 százalékról 25 százalékra emelné, ami a Trump-adminisztráció által 2018-ban nemzetbiztonsági okokból a kínai acélra alkalmazott 25 százalékos vámtarifán felül értendő. Persze, Peking sem késett a válasszal. Pénteken a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy 43,5 százalékos illetéket vet ki az Egyesült Államokból származó kulcsfontosságú vegyi anyagok importjára, mert egy vizsgálat szerint amerikai cégek dömpingeltek Kína belföldi piacán.
A kínai adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokba irányuló acélexport a Trump-korszak vámjainak hatálybalépése óta csökkent. Kína 2018-ban 1,2 millió tonna acélt exportált az Egyesült Államokba, míg tavaly már csak 815 ezer tonnát.
A kínai acél most más országokba ömlik: Brazíliába, Vietnámba, Indiába, az Egyesült Királyságba, a Fülöp-szigetekre és Törökországba.
Mindegyik ország dömpingellenes vizsgálatot folytat.
A brazil hatóságok márciusban dömpingellenes vizsgálatot indítottak egyes Kínából származó szénacéllemezek és előfestett acélok tekintetében. Mexikó szeptemberben indított vizsgálatot a Kínából származó, betonban használt acélszögekkel kapcsolatban. Vietnám az acélszálakat, az Egyesült Királyság az acélköteleket, a Fülöp-szigetek pedig az acélhengereket vizsgálja.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrégiben Pekingben arra figyelmeztetett:
Kína most túl nagy ahhoz, hogy a világ többi része felszívja az ipari termelését.
A kínai acélipart amerikai tisztviselők szerint pazar támogatásokkal és állami kölcsönökkel segíti Peking.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.