Nem véletlenül lett az amerikai elnökválasztás egyik kiemelt kampánytémája a protekcionizmus. Biden elnök drasztikusan emelné a kínai acélárura és alumíniumtermékre kivetett védővámokat. Mióta ingatlanszektora gyöngélkedik, azóta Kína dömpingáron önti a világpiacra a belföldön eladhatatlan acéltermékeket. A kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok sikeresen védi belső piacát a vámokkal.
Kína acélexportja 33 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Miután gyakorlatilag leálltak a nagy építkezések, a kínai acéltermelők a külföldi piacokra öntik a felhalmozott készleteiket. Az idén februárig tartó 12 hónapban Kína 95 millió tonna acélt exportált a pekingi vámadatok szerint, s ez a mennyiség meghaladja az Egyesült Államok teljes évi acélfelhasználására vonatkozó becsléseket.
Ráadásul
Peking ösztönzi az ipari beruházásokat, hogy felpörgesse lassuló gazdaságát,
miközben az pang, s a fogyasztói kiadások sem bővülnek. Az eredmény az robbanása, ami a 2000-es évek elejének kínai sokkjára emlékeztet.
Biden elnök szerdán Pennsylvaniában arról beszélt, hogy a kínai acéltermékek vámját 7,5 százalékról 25 százalékra emelné, ami a Trump-adminisztráció által 2018-ban nemzetbiztonsági okokból a kínai acélra alkalmazott 25 százalékos vámtarifán felül értendő. Persze, Peking sem késett a válasszal. Pénteken a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy 43,5 százalékos illetéket vet ki az Egyesült Államokból származó kulcsfontosságú vegyi anyagok importjára, mert egy vizsgálat szerint amerikai cégek dömpingeltek Kína belföldi piacán.
A kínai adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokba irányuló acélexport a Trump-korszak vámjainak hatálybalépése óta csökkent. Kína 2018-ban 1,2 millió tonna acélt exportált az Egyesült Államokba, míg tavaly már csak 815 ezer tonnát.
A kínai acél most más országokba ömlik: Brazíliába, Vietnámba, Indiába, az Egyesült Királyságba, a Fülöp-szigetekre és Törökországba.
Mindegyik ország dömpingellenes vizsgálatot folytat.
A brazil hatóságok márciusban dömpingellenes vizsgálatot indítottak egyes Kínából származó szénacéllemezek és előfestett acélok tekintetében. Mexikó szeptemberben indított vizsgálatot a Kínából származó, betonban használt acélszögekkel kapcsolatban. Vietnám az acélszálakat, az Egyesült Királyság az acélköteleket, a Fülöp-szigetek pedig az acélhengereket vizsgálja.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrégiben Pekingben arra figyelmeztetett:
Kína most túl nagy ahhoz, hogy a világ többi része felszívja az ipari termelését.
A kínai acélipart amerikai tisztviselők szerint pazar támogatásokkal és állami kölcsönökkel segíti Peking.
