A mesés profit elmaradt, de nem lehet panasz az OTP-re

Közel 240 milliárd forint adózott nyereséget ért el az év első három hónapjában az OTP csoport. A pénteken bemutatott eredmény több mint 8 százalékkal múlta felül a konszenzust és 23 százalékkal a 2023-as bázisidőszakot.

A legfontosabb nyereségadat kiértékelésekor azonban érdemes leszögezni, hogy a menedzsment döntése szerint a tőzsdei jelentést idén új módszertan szerint készíti el az OTP: az úgynevezett korrekciós tételek köre jelentősen leszűkül, itt már csak a goodwill értékvesztést és az akvizíciók közvetlen hatását mutatják ki, minden más – bankadó, extraprofitadó – a normál adótételek közt szerepel majd. A régi módszertan szerint az első negyedév 281,6 milliárd forint profittal zárult volna, a korrekciós tételek levonása után pedig ugyanúgy 240 milliárd forint negyedéves nyereség adódik.

A működési szempontból legfontosabb mutatót – nettó kamateredmény – szinte telibe találták az elemzők, ezen a soron a bankcsoport 435 milliárd forintot realizált. Ez 40 százalék plusz, de a tavalyi első negyedéves beszámolóban a megvásárolt szlovén Nova KBM mérlege még csak részben, az üzbég felvásárlás pedig egyáltalán nem szerepelt, az összehasonlítás így kicsit torz ilyen szempontból.

A bankcsoport teljesítő hitelállománya egy év alatt 10 százalékkal nőtt, amely a negyedév végén 22 320 milliárd forintra rúgott. A saját tőke 4439 milliárd forintra nőtt, ez 31 százalékkal magasabb, mint egy éve. Ez jelentős összeg, ebből az OTP, ha tehetné, szinte már kivásárolhatná önmagát, vagy egy hasonló nagyságrendű bankot – az OTP összes részvényét most 5 134 milliárd forintra árazza a piac, tehát a jelenlegi áron az összes részvény 86 százalékát vásárolhatná vissza a bank.

A tőkére vetített megtérülés 22,7 százalék volt az első negyedévben, a kamatmarzs (a hitel- és betéti kamatok különbsége) pedig 4,3 százalékpont. A költségek a tavalyi 49 helyett már csupán 44 százalékát tették ki a bevételeknek.

A negatív hatások inkább adózási oldalról érkeztek, 57 milliárd forint negatív (adózás utáni) hatása volt az alábbiaknak, amelyeket az egész évre már most előre elszámolt az OTP:

• magyarországi bankadó: 29 milliárd forint,
• extraprofitadó: 10 milliárd forint,
•  tranzakciós illeték, BEVA-alap: 2+1 milliárd forint,
• külföldi betétbiztosítási díjak: 15 milliárd forint.

A régió számos országában jelen lévő OTP valamennyi leánybankja nyereséges volt. A nettó profit 74 százaléka már a határokon túlról érkezett, a régi módszertan szerint csak 64 százalék (a magyarázat az, hogy a hazai bankadó és extraprofitadó mostantól kizárólag az OTP Core adóterheit növeli).

A fentiekhez az orosz leánybank is hozzájárulhat, az ottani jegybank tavaly 2 alkalommal engedte meg, hogy az OTP Bank Russia osztalékot fizessen a magyar anyacégnek, így közel 50 milliárd forint érkezhet haza (adó előtt) – idén folytatódhat az osztalék hazautalása.

Az OTP Core 2024 első negyedévében 50 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, a bázisidőszaki 37 milliárd forintos veszteséggel szemben.