Állampapír, tőzsde vagy befektetési alap? – ezt a befektetést keresik a legtöbben

Erősen indították a tavaszt a magyar kisbefektetők, a háztartások hazai értékpapírokban tartott vagyona ugyanis 310 milliárd forinttal 24652 milliárd forintra hízott márciusban a Magyar Nemzeti bank (MNB) friss adatai szerint. A lakossági összvagyon gyarapodása ezzel már másfél éve töretlen.

Az újabb, 1,3 százalékos bővülés leginkább az élénkülő megtakarítási kedvnek köszönhető, a szűk másfél éves mélypontot jelentő februári alig 100 milliárdos tétel után közel 250 milliárd forintot kötöttek le magyar állampapírban, részvényekben és befektetési jegyekben a háztartások.

A megtakarítókkal szemben a piaci hozamok ellenben már sokkal szűkmarkúbbak voltak, legalábbis az év elején tapasztaltakhoz képest, és 62 milliárd forinttal gyarapították a meglévő befektetések értékét.

Az állampapír nélkülözhetetlen eleme a lakossági megtakarításoknak

A februári, mínusz 78 milliárd forintos nettó értékesítés után ezúttal 57 milliárd forintért vásároltak be magyar állampapírból a háztartások, igaz, az előző havi megtorpanás is csak technikai jellegű volt. Mint ahogyan arra az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felhívta a figyelmet, a jegybank múlt havi értékpapírpiaci statisztikáját a februári jelentős kamatkifizetések hatása torzította, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon.

Ez a trend tehát folytatódott az első tavaszi hónapban is. A lakosság továbbra is a hosszú – éven túli lejáratú – forintkötvényeket részesíti előnyben, ebből 49 milliárd forintnyit táraztak be. A diszkontkincstárjegyekből (egy évnél rövidebb állampapírból) további 33 milliárd forintra mutatkozott kereslet. A devizás állampapírjaikból ellenben 24 milliárd forint értékben váltottak vissza.

Egyéb – vállalati és banki – kötvényeiből hétmilliárd forintot adtak el a háztartások, a teljes állomány ennek betudhatóan kevesebb mint 1 százalékkal 655 milliárd forintra csökkent.

Van népszerűbb az állampapírnál is: tarolnak a befektetési alapok

A befektetési alapokkal mostanában nem igazán lehetett melléfogni, a hazai eszközosztály hónapról hónapra termeli a sok tízmilliárdos hozamokat az ügyfeleknek. Nem volt ez máshogyan most sem, a portfóliókezelők a piaci hullámokat meglovagolva 81 milliárdos árfolyamnyereséget szállítottak.

A befektetők ennek bő kétszeresét, 183 milliárd forint friss megtakarítást vittek az alapkezelőkhöz, szinte pontosan annyit, mint februárban. A háztartások befektetési alapokban fialtatott megtakarítása így csaknem 3 százalékkal ugrott meg, ezzel ismét a legdinamikusabban növekvő kategóriának bizonyult.

A tőzsdén kevesek próbálnak szerencsét

A pesti tőzsdén sorra dőlnek a rekordok idén, a lakosság ugyanakkor továbbra is csak óvatosan nyúl a részvényekhez. Márciusban 14 milliárd forintért vásároltak hazai papírokat, ám a tőzsdézéssel összességében így is 21 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el.

A BUX 0,8 százalékkal ereszkedett a februári csúcsértékéről, a Richter- és az OTP-részvényekkel 4, illetve 3,5 százalékos veszteségük keletkezett a blue chip papírokat egész hónapban tartó kisbefektetőknek. A jól választóknak azért így is lehet okuk az örömre: a Mol-részvények 2,4 százalékkal, a Magyar Telekom papírjai 9 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

A lakosság magyar részvényportfóliójának összértéke így közel fél százalékkal 1721 milliárd forintra csökkent.