késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A BYD versenyelőnyét nem veszélyeztetik az európai extra vámok
Nem törte le a befektetők optimizmusát az Európai Unió vámpolitikája. Az Európai Bizottság szerdán késő este jelentette be, hogy a jövő hónaptól 17,4 százalékos extra vámot vet ki a BYD elektromos járműveinek Kínából származó importjára, ami kiegészítené a kínai elektromos járművekre kiszabott 10 százalékos vámot, amennyiben a Pekinggel folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. A BYD hongkongi tőzsdén jegyzett részvényei csütörtökön 8,8 százalékot pattantak, míg Sencsenben 4,2 százalékot. A piac azt árazza, hogy a BYD a vámok ellenére is megőrzi versenyelőnyét.
A BYD az egyetlen piaci szereplő, melyről úgy gondoljuk, hogy strukturális költségelőnyének köszönhetően még egy új importmodell mellett is nullszaldós lehet
– írta kommentárjában Eunice Lee, a Bernstein vezető elemzője. A vállalat az extra vámok ellenére is erős bruttó árrést élvez, köszönhetően az Európában értékesített autók szélesebb marzsának.
A kínai gyártók az elmúlt időszak intenzív árháborújában is növelni tudták az exportot, az emelkedő vámokra már előre felkészülve, komoly erőfeszítéseket tesznek az európai gyártásra. Emellett diverzifikálják az exportot, Délkelet-Ázsiára, Ausztráliára, Brazíliára és Mexikóra fókuszálva.
Kelvin Lau, a Daiwa elemzője pedig arra emlékeztet, hogy
az Egyesült Államokkal ellentétben az EU vámtarifája nem zárta be az ajtót a kínai elektromos járműgyártók előtt, a–-21 százalékos plusz enyhének mondható.
A Biden-adminisztráció 100 százalékos vámot vet ki augusztustól a kínai elektromos autókra és 25 százalékosat a kínai akkumulátorokra és alkatrészekre.
Kérdés, hogy Kína új piacok felé fordulása ellensúlyozza-e a nyugati vámok hatását, s
tovább dübörög-e a pekingi exportgépezet.
Kína exportja májusban 7,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest dollárban számolva, míg az import 1,8 százalékkal bővült. Az export közelmúltbeli erőteljes növekedés annak tudható be, hogy
a gyártók megpróbálják megelőzni a potenciális kereskedelmi korlátozásokat.
Kína Egyesült Államokba irányuló exportja például májusban 3,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ellentétben az elmúlt évek tendenciájával. De összességében Kína kevesebbet adott el Nyugaton, s többet Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában. A Délkelet-Ázsiába irányuló export az idei év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a két évvel korábbi azonos időszakhoz mérten. Ugyanezen az időhorizonton Kína 17 százalékkal kevesebbet exportált az Egyesült Államokba. Kína Egyesült Államokba irányuló exportja tavaly 14 százalékkal zsugorodott.
Kína új piacokat is talál.
Az Oroszországba irányuló export 70 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, mivel a nyugati szankciók elvágták Moszkvát a másokkal folytatott kereskedelem nagy részétől. Kína sok gázüzemű autót szállított Oroszországba, egy olyan területre, ahol Kína most többletkapacitással rendelkezik, tekintettel az elektromos járművekre való gyors átállásra a hazai piacon. A szankciók mellékhatásaként egy globális árnyékgazdaság is kialakult, melynek centruma Peking, a perifériája pedig Oroszország, Venezuela, Irán és Észak-Korea.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.