Miért drágult vissza az olaj és mi várható?

Izgalmas mozgásoknak lehettek szemtanúi azok, aki figyelemmel kísérik az olaj árfolyamát. Május végi csúcsukhoz képest jelentős, 10 százalékos esést könyvelt el mindössze négy kereskedési nap alatt mindkét kőolajfajta, majd egy gyors korrekciónak köszönhetően némileg sikerült talpra állniuk.

Az OPEC+ döntése küldte padlóra a kőolaj jegyzését

Az árfolyamcsökkenés közvetlen kiváltó oka a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének és társuló országainak (OPEC+) közös döntése volt. Június első hétvégéjén arról határoztak a felek, hogy habár októberig fenntartják kibocsátásuk korlátozását – napi 2 millió hordóval –, jövő év közepéig fokozatosan eltörlik. 

Közvetlen hatása nem volt, de valószínűsíthetően nem segítette az árfolyamot az a hír sem, amely arról szólt, hogy újabb részvénykibocsátást terveznek a Saudi Aramcónál. A Szaúd-Arábia koronaékszereként számontartott vállalatnál 12 milliárdos bevétellel számolnak a részesedés értékesítéséből, a bevételt pedig az ország olajfüggőségének csökkentésére fordítanák. 

Elemzők szerint szükségszerű a lépés, hiszen az újonnan indított kezdeményezések – mint a mesterséges intelligencia, turizmus, sport vagy a Neom néven futó ultramodern városprojekt – nagyon sok pénzt emésztenek fel, és egyelőre kevés a látható eredményük.

Az esést okozó eladási hullám gyorsan elült, a piaci egyensúly helyrebillent, az Amerikai Határidős Árutőzsde-felügyelet (CFTC) adatai szerint a spekulatív nettó vételi pozíciók negyedével csökkentek. 

Az amerikai bankok év végére magasabb árakat várnak

Kisvártatva megjelentek a piacon a vevők is, a vételi kedvet az amerikai nagybankok előrejelzései is támogatták. Mind a Goldman Sachs, mind a JPMorgan olajpiaci elemzői 80–90 dollár közötti árfolyamot várnak ugyanis év végére a Brent típusú kőolaj esetében. Árfelhajtó tényezőként a javuló globális növekedést – főként Kína és India esetében –, illetve a támogató monetáris környezetet, a Fed és az EKB csökkenő kamatpályáját emelték ki.

Ne felejtkezzünk el azonban a szezonális hatásokról sem! A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslései szerint idén rekordszámú utas választhatja a repülést, számuk valószínűsíthetően meghaladja a Covid előtti éra számait. 

Mivel a globális fogyasztói bizalom még nem állt helyre, az utazók inkább a rövidebb, kisebb távolságú légi utakat részesíthetik előnyben. Ezeknek a járatoknak a fajlagos üzemanyag-felhasználása viszont magasabb, mint a hosszabb utaké, vagyis ezek megtételével több kerozint égetnek el a repülők, ami egyrészt növeli a kőolaj iránti keresletet, tehát stabilizálja az árakat, másfelől erőteljesebben károsítja a környezetünket.

Szerző: Ritók Lajos Vállalati Treasury Sales üzletkötő, MBH Bank