Egyre több EKB-jegybankár nyilatkozik szeptikusan az eurózóna monetáris hatóságának következő kamatcsökkentéséről, arra hivatkozva, hogy a hitelezési körülmények enyhítéséhez a jelenleginél kedvezőbb inflációs kilátásokra van szükségük, az ezek felrajzolásához szükséges adatokat pedig a következő, júliusi döntő ülés előtt még nem, hanem majd csak a szeptemberi találkozó előtt kapják meg. A forint számára ez akár jó hírt is jelenthet.
Boris Vujcic, a horvát jegybank feje, aki egyben az EKB monetáris tanácsának is tagja, egy friss Bloomberg-interjújában úgy nyilatkozott: az továbbra sincs kizárva, hogy akár már júliusban lépjen ismét a jegybank, a hosszabb távú monetáris politikai pályát mégis csak a szeptemberre elérhetővé váló adatok fényében tudják majd biztosabban kialakítani, így bármi történik is a nyári ülésen, a szeptemberi kimenetele minden bizonnyal csak az ősz elején dől el.
Ahhoz, hogy többet tegyünk, több változást kell látnunk. Ha a középtávú inflációs előrejelzések nem laposodnak el, az árt a kamatvágási törekvéseinknek, és fordítva
– emelte ki a horvát jegybankár.
A piacok kifejezetten közelről követik az EKB vélt kamatpályájának alakulását, mivel annak hatalmas hatása van a térség gazdaságának alakulására. A Christine Lagarde-vezette szervezet június eleji ülésén kilenc hónapnyi szigort követően 25 bázisponttal csökkentette mindhárom kamatlábának mértékét, amivel
A litván jegybank feje, Martins Kazaks egy másik interjúban úgy fogalmazott: az EKB-nak nem szabad engednie, hogy a pénzromlás üteme 2026-ot is az inflációs célt jelentő 2 százalék felett kezdje – pedig erre az eurózóna jegybankárainak előrejelzései szerint, melyeket a legutóbbi ülésen egyöntetűen felfelé módosítottak, egyre inkább van esély. Lagarde ugyanis a múltkori döntés indoklása során kiemelte: a bérnövekedési adatok láttán eléggé valószínű, hogy a jegybank az idén már nem tudja a 2 százalékos célszint alá szorítani az inflációt,
sőt, az inflációs cél elérésére még 2025 elején sem kerülhet majd sor.
A módosított EKB-előrejelzések szerint az idei átlagos pénzromlási ráta 2,5 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lehet. A volatilis energiaáraktól megtisztított maginflációs mutató éves átlaga 2,8, 2,2, és 1,6 százalék lehet majd ugyanezen évekre vonatkozóan az eurózónában.
A forint számára alapvetően jó hír, ha az EKB lassan lépked tovább a monetáris szigor enyhítésének pályáján. A dollár ugyanis a múlt heti Fed-döntés után jó hírt kapott azzal, hogy Jerome Powell beszéde is inkább a kivárást sejttette: a dot plot, tehát az egyes monetáris tanácstagok kamatvárakozásait tömörítő rajz mindössze egy kamatvágást mutat az idénre szemben a piacok várakozása szerint kettővel, ami támaszt jelent a zöldhasúnak, és tankönyv szerint rosszat tesz a feltörekvő piaci devizáknak, köztük a forintnak is.
Ezt a fájdalmat azonban az EKB kamatpályája tudja enyhíteni.
Ha Lagarde-ék ugyanis óvatosan folytatják csak az enyhítést, akkor az euró-dollár kamatkülönbözet nem nyílik túlzottan tágra, ami támaszt jelent az eurónak, és a forint számára is jó hírként szolgál, mivel a forint általában az euró dollárral szembeni mozgását követi, csak nagyobb kilengésekkel. Ehhez azonban az kell, hogy az MNB se vágjon túl nagyot túl gyorsan a hazai kamatokon: a Matolcsy György vezette jegybank itthon kedden dönt az irányadó kamatról, ezzel kapcsolatban az elemzői konszenzus 25 bázispontos csökkentést vár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.