Hatalmasat ugrik Amerika részesedése a legfejlettebb csipek piacán
Az amerikai csipipar 53 milliárd dolláros szövetségi támogatása lendületet adott a nagyvállalatoknak, de mára már az ösztönzés korlátai is nyilvánvalók. Komoly kihívás, hogy versenyképességük megőrzése érdekében más országok is növelték a saját csipiparuknak juttatott összegeket. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt két évben jócskán felduzzadtak a csipipar költségei.
Amerika mellett az EU és a távol-keleti országok is öntik a pénzt a csipiparba
A Boston Consulting előrejelzése szerint az amerikai csipprogam 2032-re megháromszorozza az Egyesült Államokban gyártott csipek számát, s a gyártelepítési bumm nyomán 2032-re 14 százalékra nő az amerikai részesedés a globális csipgyártásban, a 2020-as 12 százalékról. Míg a program nélkül az Egyesült Államok piaci részesedése 2032-re 8 százalékra zsugorodott volna.
Az amerikai piaci részesedés szerény tervezett növekedése is tükrözi, hogy az Európai Unió, Dél-Korea, Japán, Tajvan és Kína szintén fokozza befektetéseit saját csipiparába, vagyis a legfejlettebb félvezetők gyártásáért folytatott globális verseny bővül és gyorsul.
A csiptörvény megállítja a hanyatlást, helyrebillenti az amerikai hajót, és a korábbinál stabilabb pályán tartja
– mondta Jimmy Goodrich, a Rand technológiai elemzésért felelős vezető tanácsadója.
Az élvonalbeli gyárakra fókuszál Washington
Ennél is izgalmasabb, hogy a csiptörvény a támogatásokat az élvonalbeli csipgyárakra összpontosítja, s ezen a területen az Egyesült Államok részesedése
nulláról 28 százalékra nő.
Ami egy igazi bikapiaci bővülés. A minőségi csipek előnyét mutatja, hogy a támogatások döntő része a fejlett csipeket gyártó négy nagy cégnél csapódott le: Intel, TSMC, Samsung, Micron. Bár a TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója több mint 65 milliárd dollárt fektet gyárai építésébe Arizonában, a Samsung pedig 45 milliárd dollárt invesztál Texasban, a tajvani és a dél-koreai cég is közölte, hogy a legfejlettebb technológiáját otthon tartja. Ezt a tajvaniak a logisztikai nehézségekkel magyarázták, az esetleges geopolitikai szempontokat meg sem említve. Az azonban világos, hogy így
eggyel több oka lesz Amerikának Tajvan védelmére.
Az sem lehet véletlen, hogy messze a legtöbb támogatást az amerikai Intel kapta a washingtoni adminisztrációtól.
Komoly gond lesz a képzett munkaerő hiánya
Jelentős korlát a csipgyártás telepítési költsége is. Egyetlen fejlett csipgyár beruházása 20 milliárd dollárba kerül, s a tervezett amerikai létesítmények csak az évtized második felében lépnek üzembe.
Hiába is siettetnék azonban a gyárépítéseket, az amerikai iparági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy
a csiptörvény által ösztönzött program szűk keresztmetszete a szakképzett munkaerő hiánya.
Miközben a csipgyártókat Ázsiából az Egyesült Államokba csalogatják, már 2030-ra 67 ezer fős munkaerőhiánnyal szembesülhet az iparág. A betöltetlen állások 39 százalékába kétéves képzési idejű technikusokat, 35 százalékába négyéves képzési idejű mérnököket várnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.