Lecsapott a guillotine

A francia kormánypárt, a Reneszánsz óriási vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon, mindössze a szavazatok 15 százalékát sikerült megszereznie. Pártja rendkívül gyenge teljesítményét látva Emmanuel Macronnak nem maradt más választása, mint a nemzetgyűlés feloszlatása és az előrehozott választás kiírása. Ez rengeteg kockázatot és bizonytalanságot hordoz magában, így nem meglepő módon a francia pénz- és tőkepiaci eszközök jelentős eladói nyomás alá kerültek. A Bank of America elemzőinek felmérése szerint Európában a legalulsúlyozottabb piaccá vált a francia részvénypiac.

Az első kockázat rögtön a kormányalapítás. A Marine Le Pen nevével egybeforrt Nemzeti Tömörülés a mandátumbecslések szerint akár 265 képviselői helyet is megszerezhet az 577 tagú nemzetgyűlésben. Ez bár igen jelentős eredmény lenne részükről, de mégsem biztos, hogy elég a kormányalakításhoz, mivel a jelentős politikai nézetkülönbségek miatt várhatóan sem a második helyre esélyes baloldali tömörülés, sem a Reneszánsz nem fog koalícióra lépni velük. Így a kormányalapítás kudarcba fulladhat.

A második nehézség az új parlament és a köztársasági elnök együttműködése lehet: Emmanuel Macron 2027-ig maradhat pozíciójában, addig fékezheti a kormány munkáját.

A harmadik kockázati tényező pedig a várható laza fiskális politika. Jobb- és baloldalról egyaránt a költségvetési hiányt növelő ígéretek hangoznak el. Közös pontnak tűnik a 2023-as nyugdíjkorhatár-emelés visszafordítása és a szociális kiadások növelése is.

A Nemzeti Tömörülés esetében – a párt ígérete szerint – ez még kiegészül a 30 év alattiak jövedelemadójának eltörlésével, 100 ezer euróig kedvezményes lakásvásárlási hitel nyújtásával és a rezsit terhelő áfa visszavágásával. A számos kiadást növelő tétellel szemben az extraprofitadó bevezetése áll, illetve az, hogy kisebb mértékben járulnának hozzá az EU közös költségvetéséhez.

A Nemzeti Tömörülés teljes programjának megvalósítása nem tűnik reálisnak, részben alkotmányossági okokból, és maga a miniszterelnök-jelölt, Jordan Bardella is úgy nyilatkozott a program egyes elemeiről, hogy inkább csak később lehetnek reálisak. Ha mégis mindent megvalósítanának, az egyes becslések szerint 3,5 százalékponttal tovább növelné a már amúgy sem alacsony hiánycélt. A következő évekre 4,5-5 százalék körüli költségvetési hiány várható a kampányígéretek megvalósítása nélkül is. Ráadásul a GDP arányos államadósság már most is magas, 110 százalék.

A kockázatok hatására a tízéves francia kötvények hozamfelára a német bund fölött az elmúlt években stabil 45 pont körüli szintről 75 bázispont fölé ugrott. A 30 bázispontos felárnövekedés elsőre nem feltétlenül tűnik soknak, de a mostani felár egyrészt évtizedes csúcs, másrészt már a portugál és a spanyol államkötvényekhez hasonló felár alakult ki, vagyis a perifériaországok szintjére csúszott a megítélésük.

A részvénypiaci fogadtatás sem volt jobb. A CAC 40 mintegy 5 százalékkal csökkent az EP-választások eredményhirdetését követően, a Goldman Sachs alternatív indexe, amely a francia árbevétel alapján súlyozza a részvényeket, majdnem 10 százalékot esett. Talán nem meglepő módon a bankok teljesítettek legrosszabbul, jellemzően 10 százalékos, de sőt még ennél is nagyobb eséseket láttunk – ez kicsit soknak tűnik a kötvénypiaci mozgásokhoz képest. 

Ha még azzal a nem alaptalan feltételezéssel is élünk, hogy a francia államadósság besorolását egy fokozattal lerontják – ami növeli a részvénypiactól elvált prémiumot –, még akkor is csak 8,2 százalékról 8,6 százalékra emelkedik számításaink szerint a tőkeköltség. Ez „csak” 5 százalékos esést indokolna, a bankok esetében látott esés felét. A maradékra magyarázatot adhat, hogy a bankok profitabilitása is negatív irányba változhat. Ezt is figyelembe véve reálisnak tűnik a részvénypiaci mozgás.