Adócsomag: kiszámolták, mennyire fog fájni a Molnak és az OTP-nek

Szemmel látható negatív hatást fog okozni a legnagyobb magyar tőzsdei cégeknél a kormány hét elején bejelentett új adócsomagja – vélik a Concorde Befektetési Zrt. elemzői, akik kiszámolták, hogy a Mol és az OTP számára mekkora terhet jelentenek a friss intézkedések. 

Mol: részvényenként 150 forintos negatív hatás

A brókerház közleménye szerint kifejezetten a Mol szempontjából lényeges, hogy a 2024-es évre vonatkozó többletbevételi adót jelentősen megemelték. Az eredetileg a 2022-es bevétel egy százalékában meghatározott adókulcs most 2,8 százalékra emelkedett. Ez a változás hozzávetőleg 200 millió dollár vagy 75 milliárd forint többletadót ró az olajtársaságra, ami részvényenként nagyjából 100 forintnak felel meg.

Ezen túlmenően a Brent–Ural felárat terhelő adót 2025-re kiterjesztették, ami a Molnak abban az évben becslések szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, amely részvényenként akár 50 forintot is elérhet.

OTP: már beárazta a várható hatásokat a piac

Az OTP 2024-re az extraprofit adó esetében bruttó 13 milliárd forintra számított, amely az államkötvény-állomány növekedésének köszönhetően 6,5 milliárd forintra lett volna csökkenthető. Annak ellenére, hogy az éves bruttó 13 milliárd forintos adókötelezettséget egy összegben számolták el 2024 januárjában, a csökkentő hatásokat figyelembe véve mindössze 10 milliárd forintot kellett lekönyvelniük.

A pénzügyi tranzakciós illeték összege 2023-ban 98 milliárd forint volt, ami 2024-ben durván 100 milliárd forint körül alakult volna. Ennek ellenére a kormány további 85 milliárd forintot kíván beszedni 2024 hátralévő részében, amelyből az OTP várhatóan mintegy 30 százalékot fizethet be. Ez a második fél évben mintegy 25 milliárd forint többletadót tesz ki, becslésünk szerint összesen 125 milliárd forint lehet a pénzügyi tranzakciós adó.

2025-ben az adóterhek tovább emelkedhetnek a 2023-as szint másfélszeresére, 2025-ben elérve a 150 milliárd forint körüli összeget. A pénzügyi tranzakciós illeték emelése mellett október 1-jétől a konverzióval járó ügyletekre kiegészítő tranzakciós illetéket vezetnek be, amelyet a mindenkori tranzakciós illetéken felül kell fizetni az adott tranzakciók után. Ennek megfelelően 2024-ben hétmilliárd forint, 2025-ben 30 milliárd forint lehet a további tranzakciós illeték bevétele, ami 2024-ben nagyjából kétmilliárd forintba, 2025-ben pedig nyolcmilliárd forintba kerülhet az OTP-nek.

– írják a Concorde stratégái.

A brókerház úgy számol, hogy a legnagyobb magyar bank esetében mindezek hatása részvényenként 550 forint lehet, amit véleményük szerint a hétfői kereskedésben nagyrészt beárazott a piac. A Concorde továbbra is fenntartja az OTP-résvényekre vonatkozó vételi ajánlást.

Mi szerepel a kormány új adócsomagjában?

A magyar kormány adócsomagot jelentett be az idei év jelentős költségvetési hiányának ellensúlyozására. A csomag a bankok, az energiaszektor és egyes multinacionális vállalatok adóit tartalmazza. Összesen 400 milliárd forintot, vagyis a GDP 0,5 százalékát kívánják beszedni az új intézkedésekkel, ezek között vannak adóemelések és egy új adó is, amelyet a devizaügyletekre vetnek ki. A legtöbb intézkedés 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.

A várható 400 milliárd forint új bevétel a következő struktúrában érkezhet:

• deviza tranzakciós illeték (0,45 százalék, maximum 20 000 Ft/tranzakció): 160 milliárd forint 
• egyéb banki tranzakciós adóemelés: 100 milliárd forint 
• energiaadó-emelés: 100 milliárd forint 
• egyéb (beleértve a „multinacionális vállalatok” adóját, valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban): 40 milliárd forint 

Mivel a teljes adócsomag várható hatása a GDP 0,5 százaléka körüli költségvetésiegyenleg-javulás, az optimális kimenet lehetővé teheti a kormány új, 2024-re kitűzött, a GDP 4,5 százalékát kitevő hiánycél elérését. Erre azonban csak abban az esetben számít a Concorde, ha az év második felében jelentős mértékben megnövekszik a lakossági fogyasztás, ami az áfabevételt is növelné. Ennek mértékét jelentős kockázatnak tartja a brókercég az éves költségvetési végeredmény szempontjából.