Akár ez is lehet a kormány terve az állampapírokkal
A kormány gazdasági kabinetje az „újraindítási akcióterv” részeként megvizsgálja, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából. Gergely Péter, a Biztos Döntés szakértője szerint, bár a részletek még nem ismertek, elképzelhető, hogy a megoldás egyfajta lombardhitel lehet, ahol az állampapírba helyezett megtakarításból és annak hozamából lehet majd törleszteni a lakáshiteleket, és az is a megoldás része lehet, hogy az állampapír-fedezet kiválthatja a hitel kötelező önerejét.
A megoldásban a kormány azért gondolkodhat, mert a háztartások fogyasztása nem indult meg a várt mértékben. Bár gazdaságpolitikai cél, hogy a magyar államadósságot minél nagyobb arányban hazai, lehetőleg lakossági megtakarítók finanszírozzák (és e téren nagyon jó eredményeket értünk el), ám az állampapírokba érkező lakossági pénz – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 júniusának végén több mint 13 ezermilliárd forint – lényegében nem vesz részt a gazdasági körforgásban
– emlékeztetett Gergely Péter. A fogyasztás és a beruházások beindulása pedig kulcskérdés a gazdasági növekedés szempontjából.
Mi az a lombardhitel?
A lombardhitel egy olyan hitelfajta, ahol valamiféle biztosíték ellenében nyújt hitelt a bank az ügyfélnek. A biztosíték a klasszikus lombardhiteltnél bankbetét vagy egyéb értékpapír lehet, amit a hitelt nyújtó a kölcsön visszafizetéséig zárol. A megoldás révén a bankbetét és az értékpapír hozamáról az ügyfélnek nem kell lemondania, csökkenthető vele a hitelköltség.
A lombardhitelek és az állampapír-megtakarítások kapcsolata a korábbi években többször is vihart kavart – emlékeztetett a Biztos Döntés pénzügyi szakértője. Az elmúlt évtized végén, az inflációmentes években az alacsony hitelkamatok mellett a lakossági állampapírok viszonylagosan magas hozama lehetőséget biztosított arra, hogy a rendkívül alacsony kamatozás mellett felvett hitelekből a tulajdonosok állampapírt vegyenek. A konstrukció lehetőségét kiváltképp kínálta a 2019 júniusában bevezetett Magyar Állampapír Plusz konstrukció, amely 5 éves időtartamra évi 5,5 százalékos átlaghozamot ígért, de már az első évben 3,875 százalékos hozamot fizetett. Az állampapír-fedezet mellett a bankok évi 1-2 százalékos kamatra adtak hitelt a módosabb, nagy tételben játszó ügyfeleknek, akik a hitelösszeget nemegyszer ismét állampapírba helyezték. A megoldás olyan méreteket öltött, hogy a kormánynak 2019. október 14-től meg kellett tiltania, hogy az állampapírok lombardhitel fedezetéül szolgálhassanak.
A hitelből állampapírt megoldás újkori románca tavaly tavasszal futott még egy kört, amikor az előző évi inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény (PMÁP) konstrukció 20 százalék körüli hozamfizetése és az ahhoz képest számottevően alacsonyabb szabad felhasználású jelzáloghitel kamatának kihasználását ajánlották egyes hitelközvetítők. A megoldás igénybevétele okozta azt, hogy 2023 első fél évében, a teljes hitelösszeomlás idején a szabad felhasználású hitelek állománya közel 30 százalékos növekedést mutatott éves szinten – emlékeztetett Gergely Péter.
A hitelből állampapír kockázatát végül az ügyeskedők is megtapasztalták: a MÁP+-ra alapozott megoldást választók közül az időben nem ébredők komoly veszteséget realizáltak amiatt, hogy az infláció megjelenésével a jellemzően változó kamatozású hitelek kamatszintje 2022-től drasztikusan emelkedni kezdett. A szabad felhasználású jelzáloghitelből állampapírt vásárlók számára a kockázatot az jelenti, hogy az infláció csökkenésével a konstrukció hozama bőven egy számjegyű szintre esett, miközben a tavaly megkötött hitelszerződések kamata jellemzően 10 százalék körül mozgott. Kiszállni pedig sok esetben a korábban kapott kedvezmények, díjelengedések és -támogatások visszafizetésével lehet csak – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
A Biztos Döntés szakértője szerint a mostani megoldás alapjaiban más lehet: a szocho- és kamatadómentes állampapírokban fekvő pénz egy részét a kormányzat likviddé tenné, hogy azok lakásberuházásokat finanszírozzanak. Mindez úgy oldható meg, ha a hitel törlesztése a fedezetül szolgáló állampapírok lejáratához, illetve hozamfizetéséhez kapcsolódik.
Ezek lehetnek a megoldás következményei
Gergely Péter szerint a konstrukció révén a bankok az ingatlanon felül többletfedezetet kaphatnak, így a kihelyezési kockázatuk csökken: ez alacsonyabb lakáshitelkamatokat eredményezhet, ami hitelkeresletet generálhat. Az ügyfelek számára a megoldás azzal kecsegtet, hogy a hitelköltségeik számottevően csökkenhetnek – sőt rövid távon akár még teljesen el is tűnhetnek.
Az államnak – amelynek célja, hogy a lakosságnak fizetett magasabb hozam a magyar családok jövedelmét növelje – a megoldás azt kínálja, hogy a kifizetett hozam gyorsabban kerül vissza a beruházásokon és a fogyasztáson keresztül a gazdaságba, erősítve azt.
Bár a cél most nem az állampapír-állomány számottevő növelése, a megoldás bevezetése ezt is okozhatja, hiszen keresletet generálhat az új szereplők esetében. A többletkereslet a hozamszintek csökkenését és így az állam finanszírozási költségeinek csökkentését is hozhatja. A megjelenő többletforrás révén újabb lakásberuházások indulhatnak be, ez a gazdasági növekedés egyik motorjának számító építőipart húzná. A lakások berendezése, kiépítése pedig a kiskereskedelmet és a szolgáltatói szektort erősítheti.
A Biztos Döntés szakértője szerint azt azonban figyelembe kell venni, hogy az ilyen, félig-meddig lombardhitellé alakított lakáshitelezés több kérdést is felvet. Az egyik, hogy az átlagos ügyfélnek nincs érdemi állampapír-fedezete, amivel kihasználhatja ezt a lehetőséget. Számukra a megoldás így maximum azzal kecsegtet, hogy létrejönnek olyan konstrukciók, ahol a bank az ingatlanvásárlás 100 százalékát finanszírozza, és így a 20 (az első lakásukat finanszírozó fiataloknál 10) százalék önerő kerülhet állampapírba. Így az ő nyereségük csekélyebb. Ráadásul, ha az állampapír a fedezet, a lejáratig érdemi tőketörlesztés nem történik, így a kamatos kamat hatása erősebb. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni – emlékeztetett a szakértő –, hogy a lakossági állampapír-állomány döntő részét a vagyoni elit tartja a kezében. Nekik azonban jellemzően nem az első lakás megvásárlása lesz a céljuk. Kérdés, hogy az államnak mennyire lehet érdeke a spekulációs, befektetési célú ingatlanállomány további növekedésének támogatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.