A fizetési moratórium meghosszabbítása új lendületet adhat a banki hitelkiváltásnak, amely mind banki, mind ügyféloldalon előnyöket tartogat. Banki szemszögből az újabb hat hónapos prolongálás komolyan megnöveli a pénzintézetek kockázatát, hiszen így
azon ügyfelek, akik maradéktalanul kihasználják a fizetéskönnyítő lehetőséget, 15 hónapon keresztül nem törlesztik a hitelüket. Ilyen időtáv után pedig nehéz visszarázódni a rendes, havi törlesztésbe.
Érthető hát, hogy Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kormányzati bejelentést követő reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy akinek lehetősége van rá, annak indokolt visszatérnie a rendes törlesztéshez, Becsei András, a Bankszövetség alelnöke pedig a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy
a tartozás megmarad, sőt gyarapszik, a most meg nem fizetett kamatot később vissza kell fizetni.
Ráadásul ez a kamat több hitel esetében most magasabb, mint a moratórium indulásakor. Továbbra is jelentős ugyanis a változó kamatozású hitelek aránya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén szeptemberben mintegy 85-90 ezer, döntő részben még korábban devizáról forintosított hitelszerződésük volt a fogyasztóknak, ezek volumene 550-600 milliárd forintra rúgott. Ezen hitelek döntő része a 3 havi Bubor szintjéhez van kötve, azaz negyedévente átárazódik. Márpedig a 3 havi Bubor mértéke – amely 2020. április elején, az első elengedett törlesztőrészlet idején 0,46 százalék volt – napjainkra 0,75 százalékra nőtt.
Bár a jelenlegi Bubor-szint messze elmarad a forintosítás idején érvényben lévő 2,1 százaléktól, tehát ezen a soron jobban járhatnak az adósok, ám
nemcsak a Buborral megegyező kamatbázissal, hanem a forintosítási szerződésekbe foglalt, ma már extra magas kamatfelárral is számolni kell.
A forintosítási feltételek szerint a forintosítás utáni kamatfelár a lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél nem haladhatta meg a 4,5, nem lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 6,5 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy az érintett lakáshitelek a moratórium alatt akár 5,25 százalékon kamatozhatnak.
Ezzel szemben az MNB adatsora szerint
a bankok most legalább öt évig fix kamatozás mellett lakáshitelt átlagosan 3,83 százalékos kamatszinten kínálnak.
Hitelcsere esetén egy még nyolc évig fennálló 7 milliós tartozásnál az új hitel havonta fixen 5000 forinttal kisebb törlesztőrészletet és a futamidő végéig közel félmillió forinttal kisebb hitelterhet jelent. Ez az összeg már akkora, amiért érdemes elgondolkodni a váltáson.
Az MNB is úgy véli, hogy az érintetteknek érdemes kihasználniuk ezt a pillanatot, ezért a moratórium (igaz, akkor nem általános) meghosszabbításának tudatában november közepén a jegybank ismét közleményben érvelt a változó kamatozású hitelek fixálása mellett. Ezt a váltást most jó eséllyel a bankok is ösztönzik, hiszen azon ügyfelek esetében, akik váltási szándékkal kopogtatnak, vagy reagálnak a banki megkeresésekre, az aktív ügyfélkapcsolat okán sokkal kisebb a hitelező kockázata. Ráadásul
az átcserélt hitelekre már nem érvényes a moratórium, így annak további esetleges meghosszabbítása sem.
Ügyféloldalon ezzel szemben ott szerepel a kedvezőbb kamatozású, ráadásul hosszan fix törlesztőrészlet. Mindez igaz lehet az ugyancsak lecserélhető személyi hitelekre is.
A vállalati oldalon a moratórium alóli kilépést állami programok is támogatják. A korábbi beruházási hiteleiket a vállalkozói ügyfelek január elejéig 198 milliárd forint értékben cserélték kedvezőbb kamatozású NHP Hajrá hitelre. Ez a beruházsási célú NHP-s hitelkihelyezés 30 százalékát teszi ki a jegybanki adatok szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.