A szlovén piacot vette célkeresztbe az OTP

Szlovéniában folytatná terjeszkedését az OTP Bank. Az akvizíciós szándékról Csányi Sándor elnök-vezérigazgató egy múlt heti sajtótájékoztatón beszélt. Szlovén lapinformációk szerint

az állami Abanka lehet a célpont, vagy a francia Société Générale (SG) csoport helyi leánya – az SKB Banka – kerülhet az OTP-hez.

Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágvezetője a Világgazdaságnak elmondta, az Abanka megszerzése kicsit kilógna az OTP régiós terjeszkedési stratégiájából, hiszen nincs még OTP-operáció Szlovéniában. Ugyanakkor az eddigi kommunikáció alapján látható, hogy a magyar bank nagyon szeretné megvetni a lábát a szlovén piacon.

Le Phuong Hai Thanh szerint meglepő lenne, ha az OTP az Abanka 558 millió eurós saját tőkéje akár kétszeresét kifizetné vételárként, az eddigi tranzakciók – a bolgár leánybank kivételével – inkább könyv szerinti értéken vagy az alatt történtek. A múlt héten lezárt SocGen–Expressbank-akvizíció a hírek szerint másfélszeres ár/könyv szerinti értéken zárult, amit a Concorde nem tekint magas árnak, többek között az OTP leánya (DSK Bank) és az új szerzemény közti szinergiák miatt.

Le Phuong Hai Thanh arra is kitért, hogy szlovéniai bővülés nélkül is számos frissen megszerzett pénzintézet integrációját kell végrehajtania az OTP-nek, amely fiókbezárásokból, -átalakításokból és általában a legnagyobb fejfájást okozó IT-rendszerek összehangolásából áll.

Ezért is jelenthető ki, hogy nagy lépés lenne a bejutás a szlovén piacra, de minden ár és kivitelezési kockázat kérdése.” Az Abanka privatizációs tenderét októberben írták ki, lezárása júniusra várható. „Az OTP az akvizícióival rendre jó vásárt csinál, hiszen jobb minőségű és nagyobb bankokat vesz meg

– írta a témához kapcsolódó értékelésében Miró József, az Erste vezető stratégája (további részletek a 10. oldalon).

Az Autonomous Research partnere, Kemény Gábor szerint a külföldi terjeszkedés jelentősen megnövelheti az OTP eredménytermelő képességét. A közelmúltban értékesített szlovén Nova KBM-nek például láthatóan jót tett a tulajdonosváltás:

a bank eszközállomány-arányos nyeresége (ROA) a 2015-ös 0,4 százalékról 2017-re 1 százalékosra emelkedett, amióta az Apollo Befektetési Alap a tulajdonosa (az akkori versengésben épp az OTP Bank elől szerezték meg a Novát).

Kemény Gábor szerint az is az OTP elkötelezettségét mutatja az akvizíciók mellett, hogy a menedzsment a terjeszkedési célok érdekében az osztalék mértékét is csökkentené, és azt is elfogadhatónak tartja, hogy az OTP elsődleges tőkemegfelelési mutatója (CET1) jelentősen a 15 százalékos középtávú cél alá, akár 12 százalékra csökkenjen.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja