Még nem kopogtat az árupiaci trendforduló

Egy százalékkal emelkedett pénteken az árupiaci referenciaindex, az S&P GSCI, a főbb nyersanyagok vegyesen mozogtak a csütörtökön elszenvedett jelentős esés után.

A volatilitás magas maradt, amihez részvénypiaci esés párosult, az előbbit árazó VIX index 10 százalékkal pattant. Továbbra is Kína szerdai bejelentése a meghatározó az árupiaci folyamatokban

– magyarázta a Világgazdaságnak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. Ázsia vezető gazdaságában megnyitották a stratégiai készleteket, és elkezdtek eladni elsősorban az iparifém- (réz-, cink-, alumínium-) készletekből. A bejelentés nagyot szólt, Kína 2 millió tonna rezet, 800 ezer tonna alumíniumot és 350 ezer tonna cinket raktároz.

A szárnyaló nyersanyagpiac egyre nagyobb problémát okoz a kínai vállalatoknak, amelyek az utóbbi hetekben már a termelésüket is visszafogták a magas árak miatt

– áll az Erste hírlevelében.

Ettől függetlenül itt volt már az ideje a korrekciónak

– véli Blahó Levente. Ami meg is érkezett, a londoni fémtőzsdén a réz jegyzésára egy hét alatt 10 029 dollár tonnánkénti árról 9315 dollárig süllyedt, vagyis a heti esés mértéke meghaladta a 7 százalékot, így az idei pluszból csak 17 százalék maradt.

Öt hete még rekordon volt a fűrészelt faáru jegyzésára, azóta viszont nagyot fordult a világ, pénteken épp meglett az 50 százalékos visszaesés a csúcsról – fellélegezhetnek a lakásépítők. A kereslet enyhülésére az építési engedélyek hetente publikált számából is lehetett következtetni.

Blahó Levente szerint az idei év a 2010-eshez hasonlít (mindkettő a kilábalás második éve egy meghatározó válság után), s ahogy akkor is történt, vélhetően idén is nagyobb volatilitásra kell felkészülni, a történelem pedig a jelek szerint ismétli önmagát abban a tekintetben, hogy előtérbe kerülnek a ciklikus szektorok részvényei, a nyersanyagárak pedig éves szinten inkább felfelé mozognak.

A kínai intézkedéseken túl a másik fontos faktor a Fed szerdai kommunikációja óta erősödő dollár, ami – mondta Blahó Levente – a nemzetközileg kereskedett, javarészt dollárban denominált nyersanyagárak további emelkedését nagymértékben képes visszafogni.

Az év második felében az ellátási láncokkal kapcsolatos fennakadások sokat enyhülhetnek, a megrendelések átfutási ideje normalizálódhat, ezt pedig a szóban forgó nyersanyagok ára is tükrözi majd.

Ugyanakkor az elemző továbbra is stabil keresletet lát a nyersanyagok piacán, amit egyrészt támogat a tervezett amerikai infrastruktúra-fejlesztési program, és nem mellékes, hogy az Euró­pában tavaly elhalasztott beruházásokat (a feldolgozóiparban, a félvezetőgyártásban, a gyógyszeriparban) is igyekeznek pótolni.

Pénteken az euró-dollár kurzusa 1,185–1,19 között ingadozott, de a más devizáért egyre többe kerülő dollár csak ideig-óráig befolyásolta negatívan az olaj jegyzésárát, jú­liusi szállításra hordónként 73,5 dolláron kereskedtek pénteken a Brent típussal. Dráma tehát nincs, közel még a Fed-kamatülés előtti 75 dolláros, 2018 óta nem látott magas jegyzésár. Az arany ára viszont tovább esett, a múlt heti teljesítménye mínusz 6 százalék, de pénteken tovább csökkent a fűrészelt faáru, a repce és a narancslé tőzsdei ára is.

Az olajfajták közül most a WTI-vel nagyobb a spekuláció

– írta jegyzetében pénteken az Erste –, az amerikai kereslet olyan ütemben nő, hogy a legfontosabb tárolókat üzemeltető cushingi központ tartalékai többéves mélypontra estek.

Az olajkereskedők pénteken az iráni elnökválasztásra is figyeltek, ahol 60 millió választásra jogosult polgár döntött a Haszan Róháni elnök utódlásáért versengő négy jelölt sorsáról. Iráni elemzők úgy látják, hogy a szavazás a jelenlegi vezetésnek a válságok során tanúsított magatartásáról szóló népszavazás is volt, s a kimenetel a globális olajkínálat alakulását illetően sem mellékes.