Adóemelések, munkanélküliség, infláció, bércsökkentés – romokban az ukrán gazdaság

Az elhúzódó háború egyre nagyobb kihívások elé állítja az ukrán gazdaságot. A költségvetési deficit havi 5 milliárd dollárra rúg. A harcok kirobbanásakor a kormány egy sor adókedvezményt léptetett életbe, amit most sorra von vissza, annyira rossz az államkassza helyzete. Becslések szerint Ukrajna bruttó hazai termékének idei csökkenése elérheti a 35-40 százalékot, amit a lakosság életszínvonal-esés formájában érzékelhet. Hatalmas munkanélküliségre, inflációra, bércsökkentésre és elszegényedésre figyelmeztetnek. 

A háború kitörése óta az illetékesek számos jogalkotási kezdeményezést dolgoztak ki és fogadtak el, amelyek célja a vállalkozások és a lakosság támogatása volt. A juttatások és a csökkentett adók azonban az államháztartás bevételeinek jelentős visszaeséséhez vezettek. Nagymértékben nőttek a hadseregre fordított kiadások, ebből kifolyólag hiány keletkezett, amit valamilyen módon fedezni kell.

Ukrajnának havi 5-7 milliárd dollárra van szüksége az államháztartási hiány fedezésére – jelentette ki még korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a nemzetközi partnerekkel folytatott hivatalos találkozókon folyamatosan hangsúlyozza, hogy e források nélkül az állam nem lesz képes fedezni a kiadásait. A tárcavezető szerint ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi segítség ellenére az ország gazdaságának további stabil működéséhez az adórendszer háború előtti szintre történő visszaállítása szükséges.

A pénzügyminiszter e véleményét konkrét jogalkotási kezdeményezéssé alakították át. Május 30-án az ukrán parlament honlapján megjelent a korábban nyújtott adókedvezmények felülvizsgálatáról szóló tervezet, amely mind az üzleti szféra képviselőire, mind az állampolgárokra vonatkozna. Marcsenko szerint azonban egyelőre nem vonják vissza a kedvezményeket, mindössze néhány tételt felülvizsgálnak. „Első lépésben az importáruk általános forgalmi adóját és az importvámokat szeretnénk visszaállítani, mely a költségvetés feltöltésére és a hazai termelők támogatására szolgálna” – mondta a pénzügyminiszter.

A kormány adótörvény-tervezete szerint ideje eltörölni a külföldi rendszámú autók behozatalára vonatkozó kedvezményeket, illetve újraindítanák az adóellenőrzéseket azon vállalkozások esetében, amelyet nem érintett a háború.

Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adóügyi és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint a közeljövőben 1,5-ről 3 százalékra kellene emelni a 2014-ben bevezetett, a polgárok fizetéséből és minden egyéb juttatásukból fizetendő hadiadót. A parlament továbbá újabb törvényjavaslatot iktatott be a személyi jövedelemadó progresszív skálájának létrehozásáról.

A képviselők egy csoportja azt javasolja, hogy a 10 havi minimálbérnél (820 ezer forint összegű hrivnya) többet kereső állampolgárok jövedelemadóját 25 százalékra (jelenleg 18 százalékra) emeljék, míg az 5 minimálbérnél (körülbelül 410 ezer forint) kevesebből élők adóját 9 százalékra csökkentsék. Ez azonban egyelőre mindössze vita szintjén zajlik.

„Gyorsuló inflációval, növekvő munkanélküliséggel és további elszegényedéssel kell számolnunk a háború miatt” – vonta le a szomorú következtetést a már idézett Hetmancev. Prognózisa szerint a gazdasági helyzet romlásával, az infláció és a munkanélküliség növekedésével állunk szemben. Kifejtette: a gazdasági visszaesés eléri majd a 35 százalékot, a költségvetés teljesítése hónapról hónapra mind nagyobb kihívások elé állítja az ország vezetését, a megszállt területeken nem beszélhetünk valós gazdasági teljesítményről, ami gyorsuló inflációt, tömeges munkanélküliséget okoz. Az ország elszegényedése, a bérek csökkenése sajnos elkerülhetetlen folyamat a háborús cselekmények folytatódása miatt, magyarázta a parlament pénzügyi bizottságának elnöke. 

Az ukrajnai munkaadók csökkenteni kénytelenek alkalmazottaik bérét, ezt már a GRC álláskereső szakportál friss elemzése állapította meg. A portál arra a megállapításra jutott, hogy egyre kevesebb állást kínálnak a munkaadók, a szűkölő lehetőségek pedig visszahúzzák a bérezést is. A kereskedelem, az építőipar és a közlekedési ágazat a háború kitörése előtt még munkaerőhiánnyal küzdött, mára azonban megfordult ez a folyamat, gyakorlatilag nincs betöltetlen állás ezeken a területeken, s szakmunkásokra is egyre kevesebb az igény. A munkaadók ráadásul gyakorta kénytelenek csökkenteni a béreket, mert a gazdasági zuhanás miatt jócskán megcsappantak a bevételeik. Az állami költségvetés drasztikus hiánya miatt a közalkalmazottak is fizetéseik csökkentésére számíthatnak.