Ennyibe kerülhet a második magyar vizes vb

A 2017-es hazai vizes világbajnokság 130 milliárd forintos költségvetésének a mintegy 80-90 százaléka ezúttal várhatóan megspórolható, hiszen a létesítmények és az egyéb infrastrukturális beruházások rendelkezésére állnak 

– mondta a VG-nek Szabados Gábor sportközgazdász, miután a vizes sportok nemzetközi szövetsége, a FINA bejelentette: a japánok visszalépése után Fukuoka helyett Budapest ad otthont az idei vizes világbajnokságnak. 

Ez azt jelenti, hogy tíz éven belül három vb-t rendez a magyar főváros, érdekesség, hogy 2017-ben is beugróként vállalt szerepet, akkor azután lett vendéglátó, hogy Guadalajara kiszállt, mivel Mexikó nem adott kormánygaranciát a 100 millió dollárnyi rendezési költséghez. Fontos részlet, hogy az idei lebonyolítás nem érinti a 2027-es olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, amelyet már korábban elnyert Magyarország.

Egy nagy sportesemény előkészületeinél az idő és a pénz rendszerint fordítottan arányos, vagyis akinek rohamtempóban kell dolgoznia, annak általában extra kiadásokkal is kell számolnia 

– jelezte a sportközgazdász. A mostani helyzet annyiban azonban más, hogy nem kell attól tartani, elkészül-e időben a fő helyszín, a Duna Aréna, ráadásul a hírek szerint a FINA-val folytatott tárgyalás során jelentős anyagi kedvezményeket tudott kiharcolni a magyar fél. Szabados Gábor szerint a fő kockázat ezúttal egyértelműen a koronavírus, hiszen ma még senki sem tudhatja, hogyan alakul a vírushelyzet, kell-e számolni esetlegesen egy akár az omikronnál is fertőzőbb variánssal. Abban azonban reménykedhetünk az elmúlt két év tapasztalatai alapján, hogy a meleg, párás idő nem kedvez a vírus terjedésének, márpedig a világbajnokság június 18. és július 3. között lesz.  

Az idei vizes vb akkor javíthatja érdemben az országimázst, ha azon nézők is lehetnek.

A sportközgazdász példaként felhozta: a tavalyi, részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság előtt hónapokkal korábban kellett dönteni a lelátói kapacitás esetleges korlátozásáról. Végül egyedül a Puskás Aréna vállalt telt házas rendezést, szigorú Covid-protokoll szerinti beléptetéssel, de több mint 60 ezer emberrel, míg más európai helyszíneken a többség csak 25-33 százalékos kihasználtságot engedélyezett. Szabados Gábor szerint egy a járvány előtti időket idéző, jó hangulatú, profin lebonyolított sportesemény erős üzenet lenne a tokiói nyári és a pekingi téli olimpia üres létesítményeit látva.

Nem cél versenyezni a 2017-es budapesti világbajnoksággal, ahol a szinkronúszást például gyönyörű környezetben, a Városligetben bonyolították le, hiszen most az a legfontosabb, hogy versenyzési lehetőséget biztosítanak a sportolóknak 

– jelentette ki Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a szervezőbizottság vezetője. Előrebocsátotta: a szokásostól eltérően ezúttal a világbajnokság első hetében rendezik majd meg a medencés úszók küzdelmeit, mivel augusztusban, Rómában már Európa-bajnokság lesz. A sportesemény ezúttal csakis a meglévő létesítményekben zajlik majd: az úszás és a műugrás a Duna Arénában, a szinkronúszás a margitszigeti Széchy-uszodában, a vízilabda a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda mellett ellátogat Debrecenbe, Szegedre és Sopronba, a nyíltvízi úszók pedig a tervek szerint a tavalyi Eb-n kiválóan debütált Lupa-tavi helyszínen küzdenek majd.

A költséghatékonyság része az is, hogy a Duna Aréna nézőterét nem kell majd az öt évvel ezelőtti méretűre, azaz 5-ről 12 ezer fősre duzzasztani. 

A FINA jóval kevesebb vendéggel képviselteti magát, illetve nagyjából a felére csökkentette a jogdíjaknak és a pénzdíjaknak a szervezőkre eső részét. Mihók Attila, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgatója elmondta: a nyitó- és záróünnepséget is szerény körülmények között tartják majd, ugyanakkor teljes sportolói létszámmal rendezik az eseményt, amely 100 ezer vendégéjszakát jelent a magyar turizmus számára. Kijelentette, hogy visszafogott büdzsével terveznek, a bevételi oldalon azonban szeretnék maximalizálni a számokat.