Minden idők legegyoldalúbb labdarúgó Bajnokok Ligája-döntője következik ma este – már ha a gazdasági mutatókat nézzük. Ha lesz egy kis szerencsénk, a meccs azért több izgalmat hoz, mint amennyit a számok alapján remélhetünk.
Kétség sem férhet hozzá, hogy az angol Premier League bajnoka és az FA-kupa-győztese, tehát a triplázásra hajtó Manchester City lesz az esélyes Isztambulban és nem az olasz Serie A harmadik helyén záró Internazionale.
Ezzel persze nem mondtunk semmit a két csapat támogatottságáról.
Amíg a Citynek olykor az is gondot okoz, hogy a stadionját megtöltse, és 53 249 az egész idényre vetített átlagnézőszáma, amellyel csupán a 17. helyen áll a vonatkozó európai rangsorban, addig az Inter a 72 630-as átlagával az ötödik.
Csakhogy a meccsnapra vetített bevételek tekintetében már így is fordul a kocka:
A nagyja viszont ezután jön.
Napjaink minden focicsapatának a mezek hasán hirdető támogató a legjobb barátja – kivéve, ha az Interről és a Romáról van szó.
Nekik ugyanis a DigitalBits nevű kriptocég volt a főszponzoruk, amely csúszott a fizetéssel, úgyhogy a 25 millió eurót (9,2 milliárd forintot) bukó milánóiak már novemberben bejelentették, hogy utódot keresnek,
a Roma pedig a múlt heti budapesti Európa-liga-döntőben is az ókori római időkre utaló SPQR-felirattal a pólóján játszott.
Eközben az Inter egy ideje üres hasú dresszben szerepelt, mígnem beugrott a Paramount+ streamingszolgáltató, és a bajnokság utolsó fordulójára, valamint a BL-döntőre kifizet 4,5 millió eurót (1,6 milliárd forint), hogy felirat is legyen a mez elején. A kék-feketék szerencséjére az új szponzor marad a következő idényre is – évi 9 millió euróért (3,3 milliárd forint).
Ezek még mindig piti összegek ahhoz képest, amit a City eltesz a hasonló megállapodásaival. Könnyíti a manchesteriek helyzetét, hogy miként a csapatot birtokló Abu Dhabi United Groupnak, úgy a főszponzor Etihad légitársaságnak is Abu-Dzabi a tulaja. Ezért aztán a nemcsak a mezre, hanem az edzőközpontra is kiterjedő név- és más támogatói szerződéseket is árgus szemmel vizsgálja a külvilág, kivált a titkos üzenetváltásokhoz és hivatalos dokumentumokhoz hozzájutó német Spiegel magazin, és már a Premier League is összeállított egy több mint százpontos vádlistát a klubbal szemben.
Tudniillik a bújtatott tulajdonosi tőkeinjekciókkal a City megszegné (megszegi?) a szabályokat, ráadásul nem először, miután 2014-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már megbüntette a pénzügyi szabályrendszer (Financial Fair Play, FFP) megsértéséért – persze a 60 millió eurós (22,2 milliárd forint) bírságot a dúsgazdag tulajok vidáman kifizették.
E „kis csillagok” mellett kevésbé meglepő, hogy a Manchester City felért a Deloitte Money League nevű összeállításának tetejére, hiszen az előző idényben 731 millió euró (269,9 milliárd forint) volt a bevétele, amelyhez az olyan „aprópénzek” is hozzájárulnak, mint a mezek karján látható másodlagos hirdetés, amiért a Nexen Tire autógumi-abroncs gyártó eddig 12 millió eurót fizetett. A következő partnernek viszont már 15 millió eurót (5,5 milliárd forint) kell majd, ennyi ugyanis a kikiáltási ár.
Ezzel szemben a Deloitte elemzésében 14. helyezett Inter a tavalyelőtti bajnoki címe és 308,4 millió eurós (113, 9 milliárd forint) bevétele dacára adósságban úszik. A koronavírus-járvány ugyanis a tulajdonos kínai Suning cég és a csapat saját bevételeit is megrengette, ezért az egyesület a legutóbbi két évben 245,6 (90,7 milliárd forint), valamint 140 millió eurós (51,7 milliárd forint) mínusszal zárt.
Emiatt 275 millió eurós (101,6 milliárd forint) vészhitelt kellett felvenni az Oaktree Capital nevű befektetési alaptól, 10 százalékos kamatra.
Tovább rontja a helyzetet, hogy miközben a City csillagászati áron veheti a játékosokat és jutalmazhatja az ügynököket, addig az Internek el kellett adnia a legjobbjait, és még így is fenyeget a veszély, hogy ha nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor a kínai tulajtól az amerikai hitelezőre száll a klub – csakúgy, mint a városi rivális Milan esetében 2018-ban.
Mint a falat kenyér, úgy kéne tehát az olaszoknak a Bajnokok Ligája-döntő megnyerése, mert azért jár 20 millió euró (7,4 milliárd forint) is. A jelenlegi BL-idényben az eredmények és az UEFA-együttható tízéves prémiuma után a City 41,1 (15,2 milliárd forintot), az Inter 25,2 (9,3 milliárd forintot) millió eurót keresett.
A felütés után hihetetlen, de még talán a pályán lehet a legkisebb a különbség az utolsó előtti alkalommal az M4 Sport által közvetített, már szombat este 19.30-tól felvezetett, de csak 21 órakor kezdődő fináléban.
Csakhogy a legértékesebb City-spíler, a norvég Erling Haaland 170 millió eurót (62,8 milliárd forint) ér, az Inter legjobbja, az argentin Lautaro Martínez viszont „csak” 80 milliót (29,5 milliárd forint),
és a keretek értéke között is majd kétszeres az eltérés, mivel a manchesteri játékosok a Transfermarkt szerint 1,05 milliárd eurót (387,8 ezermilliárd forint), az Inter focistái 534,5 milliót (197,4 milliárd forint) érnek – hiába 18:16 a válogatottak aránya, a légiósoké meg 17:16.
Ennyit a reményekről.
Horvát mindig vanVan egy szórakoztató, ugyanakkor tanulságos igazsága a BL-döntőknek: legalább egy horvát játékos mindig szerepel a fináléban. Déli szomszédaink hiába vannak jóindulattal is csupán 3,9 millióan, és a bajnokságuk csupán a 19. az UEFA rangsorában (a magyar NB I. a 25.), az idei lesz zsinórban a 12. döntő, amelyben pályára lép egy focistájuk. Persze az aranylabdás Luka Modric egymaga „elvitt” öt alkalmat, de kétszer lett volna más is, aki magasba tartja a zászlót. A csúcsot 2017 és 2018 jelentette, amikor nem is csak az egyik, hanem mindkét részt vevő csapatban szerepelt horvát. Idén az Inter középpályása, Marcelo Brozovic folytathatja a sorozatot. 2023: Marcelo Brozovic (Internazionale) |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.